Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
komoréi 68 km-es szakaszon a hajózóút teljes értékű 1000 tonnás uszályokkal is hajózható. Komoró—Vásárosnamény között nincs előirányozva beruházási munka, csupán folyamszabályozási munkák a III. sz. fejezetben. A Vásárosnamény—Tiszabecs közötti Tisza-sza- Icasz és a szamosi vízáút fejlesztés nem szerepel a távlati fejlesztési programban, itt csak a kishajózás feltételeinek biztosításáról van szó. Az 1980. év után esetleg megépítendő vásárosnaményi vízlépcső hajózó zsilipje szolgál víziúti célokat. A kikötők fejlesztésének keretében a terület víziútjain 2 db medencés kikötő és 36 db rakodó építését tervezzük összesen 50,1 millió Ft értékben. A víziköziLekedés fejlesztésének teljes költsége 252,6 millió Ft. A vízáutak fejlesztése elsősorban vasútvonalaink nagy túlterheltségét csökkentené, egyben lehetőség nyílna az olcsóbb víziszállítás igénybevételére. E költségmegtakarításra jellemző, hogy a Komoró— Szirmabesenyő közötti érc- és kokszszállításnál évi megtakarítás 80 millió Ft., azaz a beruházás megtérülési ideje hat év. Mindehhez hozzájárulna a vasúti járművek túlterheltségének megszüntetése miatt előálló újabb megtakarítás, azok állagmegóvásában. A viziút fejlesztés a határozott szállítási cél mellett bizonyos fokú település fejlesztési élénkséget is hozna magával a viziút menti községeknél, aminek további életszínvonal emelkedési eredményei is lesznek, hiszen a szállított termékek leadó állomási ára lényegesen alacsonyabb lesz. Mindezen előnyök még fokozhatók akkor, ha a fejlesztés során a szomszéd államokkal való viziút szállítási kapcsolat is jobban kialakulna. 2.211 Víztározás és annak többcélú hasznosítása Az ország s ezen belül a Felső-Tiszavidék gazdasági átalakulása fokozottabb igényt támaszt a víz, mint nyersanyag iránt Mind az ipar, mind a mező- gazdaság egyre több vizet igényel, ezt földrajzi és területi adottságainknál fokva csak tározással tudjuk biztosítani. Szántóterületünk korlátozott, de bizonyos mértékig lehetséges a terméseredmények fokozása, aminek egyik feltétele az öntözés. Minden tározott m3 víz fokozza az ország eltartó képességét. A Felső-Tiszavidék területén eddig a tarozásnak a passzív ága uralkodott: a belvizek visszatartása. A tározott víz többcélú hasznosítása még a jövő feladata, s ezen lehetőségeket foglalja össze a vízgazdálkodási keretterv. A víztározás a vízkészletnek a fogyasztáshoz igazodó átalakítását szolgálja. A területen jelenleg csak belvíztározással találkozunk a folyamszabályozások során felszabadult holt-medrek felhasználásával. Céljuk a belvizek időszaki tározása, a magas befogadói vízállások időtartamára. Jelenleg holtmedrekben való kihasznált tározási lehetőség 9,7 millió m3. A Felső-Tiszavidék területére érkező vízfolyások forrásvidéke és vízgyűjtő területének nagy része részben a Szovjetunió, részben a Román Népköz- társaság területére esik. így feltételezhető, hogy az ő vízigényeik növekedése a hozzánk érkező víz- mennyiség csökkenését eredményezi. Ez a felső szakaszon jelentkező vízigény a túr és Kraszna mentén üzemelő öntözéseinket már a közeljövőben is korlátozhatja, a Tisza és Számos-menti lehetőségeinket pedig fokozatosan csökkenti. г о .eg ezeiK az okok azok, amelyek a terület különböző célokra szogáló tározóinak és tározási lehetőségeinek jobb kibaszinálását, illetve többcélú hasznosítását indokolják. A záhonyi, vásárosnaményi és rápoltá vízlépcső megvalósítása révén 150 millió m3 víz tár ozása válik lehetővé a Tisza és a Szamos folyó medrében. Ezenkívül még 21 db holtmeder vizsgálandó meg víztározás céljából. Az öntözés, az ipari vízellátás, valamint a Lónyay-csatama beivízcsúcsaának csökkentése érdekében foglalkozni kell a Nyírségi tározókkal is. Nagyobb jelentőségűek: a Rohodi, a Vajai, valamint a Székelyi tározási lehetőségek. A távol jövőben foglalkozni kell hullámtéri tározási lehetőségekkel is. A Felső-Tiszavidék területén 18 nyárigátas tározási lehetőség van, ezek közül a jelentősebbek Kisvarsány, Tímár, Rakamaz és Tiszátok községek határban helyezkednek el, kb. 80,5 millió m3 hasznos térfogattal. A Tisza folyón vízlépcsők építése útján való tár ozásra egyelőre még nincsen igény, 1980. év után a vízerőhaszziosítással együtt esetleg már megvalósíthatók. A Felső-Tiszavidék területén lévő tározási lehetőségek feltárása újkeletű, hézagos, ezért a további feltárás és kutatás fontos feladat. Tározók létesítésével kapcsolatosan tanulmányozandók a hidrológiai viszonyok, a lefolyási tényező, az éves tározási lehetőségek, altalajviszonyok, geológiai, topográfiai és talajmechanikai kérdések, szivárgás, párolgás, stb. Víztározási lehetőségek környezetében lévő mező- gazdasági üzemeiket fokozatosan oda kell fejleszteni, hogy minél jobban, s többcélúan hasznosítsák egyik legdrágább kincsünket: a vizet. 2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A Felső-Tiszavidék hévíz termelése 2505 lit/perc, az országos termelés 1,20%-a. A Felső-Tiszavidék területén ez idő szerint a Nyíregyháza Sóstói fürdő, Sóstó I. Sóstó II. elnevezésű kútjai, valamint a mátészalkai termál kút vize alkalmas gyógyászati célokra. A fenti kutak vize hűtéssel és a megkívánt kezeléssel ivásra is alkalmas. Nyíregyháza—Sóstófürdő: A fürdő két jódtartalmú pozitív kútja 50—52 C°-ú, vízhozamuk 400—650 1/perc. A kutak vize jódos és brómos: bel- és nőgyógyászati, valamint légzőszervi és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. Ivóvíz kúrára, vagy esetleges iszapkezelésre ez idő szerint még nem vették igénybe. A fürdőben 50 kád áll rendelkezésre. A fürdőtelep kibővítése 1 db 1000 m3-es nyitott thermálme- dencével és ugyancsak nyitott 150 m3-es gyermek- medencével megtörtént. A két kúton kívül újabb kút létesítését is tervbe vették, mely a növekvő vízigényeket pótolja, valamint a még meglévő két kút vizének hűtésére is szolgál. 311