Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

Ennek alapján a vízügyi igazgatóság

— engedélyezi a vízimunkák végzését, létesítmények építését, átépítését és lebontását;

— felülvizsgálja az elvégzett (megépített, átépített, elbontott) vízimunkákat;

— engedélyezi a létesítmények üzembehelyezését;

— módosítja, eltiltja az üzemelést;

— engedélyezi, megváltoztatja, eltiltja a vízhasználatokat (öntöző vízhasználat, ipari, halastó, fürdő, stb.) ;

— elrendel bizonyos vízimunkák végzését (vízgazdálkodási szempontból káros művek átépítését és elbontását);

— megállapítja, módosítja és megszünteti a vízügyi szolgalmakat;

— megállapítja a vízimunka költségviselőit;

— kötelezi az érdekelteket az elrendelt, vagy engedélyezett vízimunkák elvégzésére;

— kötelezi az érdekelteket a vízhasználatok gyakorlásával okozott károk megtérítésére;

— engedélyezi a homok és kavicskotrásokat;

— megállapítja a közcélú vízellátásra szolgáló víznyerő helyek, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő célját szolgáló források védőterületét;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— dönt a vitás államigazgatási ügyekben;

— végrehajtja a vízügyi hatósági határozatokat;

— felügyeletet gyakorol, hogy az engedélyesek betartják-e a rendelkezéseket;

— vezeti a vízikönyvet.

Az igazgatóság operatív feladatait a Szakaszmérnökségek végzik. A Nyíri Szakaszmérnökség zömmel belvízrendezési, a Szabolcs-Szatmári Szakaszmérnökség és a Szatmár-Beregi Szakaszmérnökség árvízvédelmi, belvízrendezésd és vízhasznosítási tevékenységet fejt ki.

A Szakaszmérnökségek feladata:

— részt vesznek az árvízvédelmi és belvízvédelmi munkákban;

— segítséget nyújtanak a tanácsi hatáskörbe utalt helyi vízkárelhárítási feladatok ellátásához;

— közreműködnek a külső felvételezésekben, a vízimunkálatok műszaki tervei esetenként a teljes tervdokumentáció elkészítésében;

— végzik az építési és üzemelési munkákat, fenntartják a vízgazdálkodási létesítményeket;

— közreműködnek az államigazgatási tevékenység elvégzésében (helykijelölés, öntözőtelepek kijelölése, helyszíni eljárásokban való részvétel, stb.);

— kapcsolatot tartanak a tanácsi és termelői szervekkel;

— felügyelik a területükön lévő vízgazdálkodási társulatokat.

A Gépészeti Üzem az igazgatóság szivattyútelepeinek, munkagépeinek, szállítóeszközeinek (közúti és vízi), továbbá az árvízvédelmi távbeszélő hálózatának üzemelését és fenntartását végzi.

A 13. sz. Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területén 1960-ban az alábbi vízügyi szolgálaton kívüli szervek fejtettek ki vízgazdálkodási tevékenységet:

Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. Szakigazgatási szervei:

Vízmű- és Kútépítő Vállalat Nyíregyháza

Vízgazdálkodási Társula tok :

1. Kraszna Balparti Vízrendező

Társulat Nyírcsaholy

2. Milotai Vízgazdálkodási Társulat Milota

3. Tiborszállási Belvízrendező

Társulat Tiborszállás

4. Felsőszamos—Túrközi Vízgazdálkodási Társulat Csenger

5. Beregi Vízgazdálkodási Társulat Vásárosnamény

6. Tisza—Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat Fehérgyarmat

A Megyei Tanács VB. Szakigazgatási szervei a

helyi jellegű vízgazdálkodási feladatok végzését irányítják. Ezek a feladatok: az árvízvédelem és belvízvédelem államigazgatási feladatainak folyamatos ellátása (Igazgatási Osztály), a helyi vízkárelhárítási munkálatok, a vízellátási és csatornázási munkálatok elvégzése (Építési és Közlekedési Osztály), továbbá az öntöző telepek, halastavak kijelölése, vízgazdálkodási társulatok szervezése és felügyelete (Mezőgazdasági Osztály). A vízügyi összekötő a Megyei Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztályra nyert beosztást. Feladata nincs pontosan körvonalazva. A területén a vízügyi összekötő a vásárosnamény—zsurki nyári és körgátak fenntartását, felújítását végzi és szerveri a védekezési munkákat.

Vízellátási és szennyvízlevezetési feladatokat és bizonyos építési feladatokat lát el a Vízmű és Kútépítő Vállalat.

A Vízgazdálkodási Társulatok a helyi vízgazdálkodási feladatok ellátására, a termelők és a lakosság összefogásával alakultak.

A területén leginkább vízrendezési feladatok elvégzésére alakultak társulatok.

A fejlődés és annak szervezési igényei:

A Felső-Tiszavidéken elsősorban a folyószabályozási, valamint az árvízvédelmi munkák fejlődnek

erősebben (Felső-Tisza, Túr, Szamos). Ezek a munkálatok és a mezőgazdasági vízhasznosítási munkák fejlődése a terület vízügyi szerveinél átalakítást igényelnek.

Az átalakítás irányelvei:

a) meg kell teremteni a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodást:

b) ki kell alakítani a vízgazdálkodási osztály megfelelő fejlesztése révén a vízgazdálkodási központot.

c) felül kell vizsgálni a területen telepített vízgazdálkodási észlelőhálózat és a vízgazdálkodási központ viszonyát, meg kell határozni a továbbfejlesztés alapjait (decentralizálás),

290