Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
d) ki kell alakítani a tanácsok és vízgazdálkodási központok tervszerű együttműködésének alapjait; e) a rendkívül nagyarányú építő és üzemelő feladat ellátására üzemi építő szervezet kifejlesztése szükséges; f) a vízgazdálkodási társulatok közvetlenebb bevonása az építő és üzemelői tevékenység ellátásába. Ezen fenti általános irányelvek szem előtt tartásával kell kialakítani a konkrét szervezési formákat. 2. KUTATÁSI FELADATOK A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudományos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak. A kutatási feladatok előbb csak mint a felszíni, majd a felszín alatti vizekre vonatkozó adatfeltárások jelentkeztek a fontosabb vízfolyások és területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatásokra is. A hidrológiai adatgyűjtést és. alapkutatásokat a keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), valamint ennek elődje a Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közelkedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VlZITERV, MÉLYËPTERV, UVATERV és FTI végezte. A kerettervet megelőző időszakról azoknak, a területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentései az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — megfelelő területi bontásban Csermák Béla: Hidrológiai Kutatások számbavétele (1951—1961) VITUKI kiadvány (1962) tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények — a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I.), földalatti vizeire és forrásaira (IL), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III.), a felszíni (IV.) és felszín alatti (V.) vizekből való vízellátásra és a geológiai kutatásokra (VI.) vonatkoznak. Rendelkezésre állanak az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talajvízszinaiaku- lás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talajvízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvizekre való hatásának vizsgálatára, a talaj vízállás előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, vízkészletek megállapítására a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a talajvízből való öntözések lehetőségednek feltárására, a geohidrológiai talaj víztérképezésére, a víztározási lehetőségek feltárására, az árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgásvizsgálataira vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei az előirányzott munkák végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszín alatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, az ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoznak. A Felső-Tiszavidékre vonatkozóan a VITUKI, VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, FTI, UVATERV végeztek olyan kutatási és kutatójellegű munkákat, melyek az előirányzott munkák alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a Vásárosnamóny—Dombrád közötti Tisza-sza- kasz árvízszáneire, az. 1947. évi árvíz hidrológiai adataira, a Szamos, Túr, Palád mértékadó árvízszí-- neáre, a Szamos folyó általános hidrológiájára, a Bodrogköz és Felső-Szabolcs talavízviszonyaira, a felszín alatti vizekből való teljesen részleges vízellátásra (Szabolcs-Szatmári települések, Záhony, Kisvárda, Baktalórántháza, Nyíregyháza), a felszín alatti vizekből öntözhető terület feltárására vonatkoztak. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek végrehajtásiához szükséges' kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. A kutatások során országosan, így a területekre vetítetten is, az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a. vízszükségletek fedezéste érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerő- hasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, 291
