Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

XVIII. FEJEZET

Vízgazdáücodássoi kapcsolatos egyéb feladatok

1. VÍZÜGYI szervezetek a területen

A 13. sz. Felső-Tiszavidék vízgazdálkodási keretterv területe általában egybeesik Szabolcs-Szatmár megye területével.

A TVK területe rendkívül változatos, tájegységei: Nyírség, Mezőség, Rétköz és a Tiszahát. Ezen a területen a víz közelsége módot nyújtott a mezőgazdaság és állattenyésztés fejlődésére, ezért alakultak ki már a régebbi időkben nagyobb települések. Az árvízmentes zugokon kívül az igen erősen vízjárta területek vízkárok elleni védekezése alakította ezen a területen ki talán a legrégebben a vízitársulatokat (ezt megelőzően az érdekeltségeket). A vízitársulatok on kívül a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal és a Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal végezték a vízügyi munkálatokat.

A felszabadulás után megindult szervezési folyamat ezt a területet erősen érintette, mert Nyíregyházán — a táj természetes központjában — kellett kialakítani az egységes vízügyi szolgálat központját.

A felvételezés idején (1960.) a területen az alábbi vízügyi szervek működtek:

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza Nyíri Szakaszmérnökség Nyíregyháza

Szabolcsi Szakaszmérnökség Nyíregyháza

Szatmár-Beregi Szakaszmérnökség Nyíregyháza Gépészeti Üzem Nyíregyháza

A területét a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság teljesen fedi.

Az igazgatóság feladatai részletesen:

— közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban;

— feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás);

— végzi a vizek minőségi vizsgálatát;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az I. fokú hatósági teendőket;

— részt vesz az éves, több éves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel;

— szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés stb.) ;

— meghatározza a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását;

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és

fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket;

— megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyamszabályozási, kisvízfolyásrendezési, öntözési, stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja;

— részt vesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében;

— részt vesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezésében, építésében ;

— vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvíz védekezést;

— közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában;

— műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez;

— üzemel és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyútelepek, stb.);

— irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat

A felsorolás mutatja, hogy a vízügyi igazgatóság milyen széleskörű tevékenységet fejt ki.

A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni az államigazgatási hatósági teendőket.

Az alkotmány értelmében minden felszíni és felszín alatti víz az egész nép vagyonaként az állam tulajdona. Az állam a szervei, jelen esetben az I. fokú hatósági jogkört gyakorló vízügyi igazgatóság útján érvényesíti a vízgazdálkodás irányelveit. Ez az akaratérvényesítés a vízügyi igazgatóság állam- igazgatási tevékenysége keretében töltődik meg tartalommal akkor, amikor vízhasználati engedélyt ad ki, vagy amikor telephelykijelölési eljárás során községfejlesztési, vagy üdülőfejlesztési tervek felül- bírálatánál érvényesíti a vízgazdálkodás állami irányelveit (korlátokat szab, stb.).

Az államigazgatási hatósági teendők zömét a vízjogi engedélyezési ügyek alkotják .

A 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 1. §-a szerint engedély szükséges minden olyan vízimunkálatokhoz, amely a víz természetes lefolyását akadályozza, megváltoztatja, vagy amely a fennálló és gyakorlott vízhasználatot érinti, illetve amely már engedélyezett vízimunkálat, vízhasználat módosítására irányul. Ezenkívül engedély kell az olyan vízimunkálathoz és vízhasználathoz, amely a víz természetes összetételét megváltoztatja.

37 13 TVK

289