Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VlZERÖHASZNOSlTÄSBAN Vízerőművek tervezése és építése tekintetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Nehézipari Minisztérium az illetékes szerv. Tekintettel arra, hogy mind a Tisza, mind a Szamos a szomszédos államok vízgazdálkodási terveiben is jelentős szerepet játszik, ezért ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés feltétlenül szükséges. A megvalósításban, mint költségviselő a Földművelésügyi, a Nehézipari és Közlekedési Minisztérium jönnek számításba és a befektetési költségek megosztása értelemszerűen a mű felhasználása, illetve igénybevétele szerint történik, a vízhasznosítás, vízenergia, illetve hajózási igények és lehetőségek figyelembevétele alapján. A kivitel bonyolítását az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság beruházó szerve végezheti. A helyi hatóságok vízügyi vonatkozásban a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, villamos energia tekintetében a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A Felső-Tiszavidéken a Tisza-csatornázás keretében két vízlépcső épül 1980 után. A Tisza-csatornázás során építendő két vízlépcső feladata: az alsóbb bögéből öntözés céljaira kivett vízmennyiség pótlása tározással, a duzzasztott víztérben a hajózás lehetőségének biztosítása, és a leeresztett víz energiájának hasznosítása napi energiacsúcsok szolgáltatásával. Záhonyi vízlépcső A záhonyi vízlépcső a fenti célokat a 618 fkm és a 698 fikm-ek közötti Tisza-szaikaszan biztosítja. A IV. sz. tiszai vízlépcső tervezett helye Záhony alatt a 618 fkm szelvényben van, Komoró község mellett. Előmunkálatok hiányában elhelyezését a Tisza-csatornázás terveiben készült duzzasztási görbék határozzák meg. A záhonyi vízlépcső alvízszintjére hatással van a tiszalöki duzzasztott vízszánt, felvize pedig bejátszik a vásárosnaményi vízlépcső alvízébe. A vízlépcső tervezett duzzasztási szintje 103,00 m. Az üzem kiszolgálására szolgáló vasút a Záhony— Nyíregyháza—Budapest vasútvonalba, a közút pedig Komoró község mellett a 4. sz. főközlekedési útvonalba csatlakoztatható. A duzzasztómű mellett hajózsilip és vízerőmű építése is kívánatos. A duzzasztóművet 4 db 26,0 m széles szabadnyílással, a hajózsilipet 12x85,0 m hasznos alapterülettel, az erőtelepet 4 db, egyenként 100 m3/sec víz- mennyiséget hasznosító gépegységgel javasoljuk kivitelezni. A vízlépcső műtárgyairól terv nem készült. Költségadatai és a gazdaságossági vizsgálatok közelítő becslésszerű értékek. A vízlépcső létesítése érdekében végzett feltárások a következők: az Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1954-ben elkészült első változata felmérte a Tisza folyó vízerejét. Ezzel kapcsolatban a tisza- újlaki, a vásárosnaményi és tokaji vízmércék 1931 —1940 évi észlelési adatsoraiból megállapították a Tisza hidrológiai viszonyait a vízgyűjtőterületre, a folyó vízjárására, hordalékképződésére és mozgására vonatkozó jellemzőket. A vizsgálatokhoz felhasználták a folyószabályozási munkák céljából 1922. és 1930-ban készült geodéziai felvételeket, valamint a rendelkezésre álló téképeket. A vízlépcsővel kapcsolatosan geológiai feltárásokat, talajtani vizsgálatokat és kisminta kísérleteket ez ideig még nem végezték el. A vízlépcső építésével kapcsolatban védelmi létesítmények lesznek szükségesek a duzzasztott víztér alsó szakaszán 5,0 km hosszúságban, ahol a duzzasztott víz szintje magasabb, mint a hullámtér. A duzzasztási üzem következtében vízborítás alá kerülő hullámtéri területek a mezőgazdasági hasznosítás céljára természetszerűleg elvesznek. A kezdeti szakaszon, ahol a hullámtéri töltéslábat a duzzasztott víz eléri, a rézsű állékonyságát a töltés átázása veszélyezteti. A tartós hullámtéri vízborítás miatt fakadó vizek fognak jelenkezni a mentett oldalon. A duzzasztott vízszint megemeli a mentett oldali területek talajvízszintjét is, ami a mezőgazdasági művelés szempontjából feltétlenül hátrányos. E hátrányok kiküszöbölésére védelmi művek építésére lesz szükség. A 618—623 fkm közötti szakaszon a hullámtér elöntésének megakadályozására szorítógát építése szükséges. A szorítógáton átszivárgó víz elvezetésére a jobbparton 5 km, a balparton 2 km hosszú szivárgóvíz-gyűjtőcsatornára lesz szükség. A böge felső részén a duzzasztott víz jóval a partéi szintje alatt marad, miért is ott védelmi munkák létesítése szükségtelen. A leeresztett víz energiájának hasznosítására vízerőtelepet tervezünk a duzzasztómű mellett. Az eddigi közelítő számítások alapján a vízerőhasznosítás várható értéke a 103,00 m duzzasztási szint mellett és 20 MW beépített turbinateljesítmény esetén közepes vízjárású évben 114 millió kWó. Az erőtelep mint a tiszai erőműlánc tagja, napi (felfutási és tartós) energiacsúcsok szolgáltatására alkalmas. A vízlépcsővel duzzasztott vízszint a 300 napos hajózási idény teljes tartamára biztosítja a hajózási vízmennyiséget Vásárosnaményig. A dombrádi kikötő és átrakó állomás közeli megépítésével megnő a Dombrád alatti szakasznak, mint víziútnak a jelentősége, ami kihatással lesz a Záhony feletti hajózásra is. A vízlépcső duzzasztási szintje jóval az árvízszint alatt van, így a vízlépcső műtárgyai az árvíz levonulását egyáltalán nem zavarják. A Tisza érintett szakaszán a nagyvízi szabályozás már megtörtént. A duzzasztás következtében a kisvízi szabályozásra egyáltalán, középvízi mederszabályozásra pedig csak részben lesz szükség. A záhonyi vízlépcső duzzasztása által érintett Ti- sza-szakaszon belvízvédekezés szempontjából kedvező a helyzet. A Tisza-balpartján a Nyírségidombhát vizei duzzasztás mellett is levezethetők. 210
