Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Jobbparton a Csaronda-főcsatorna csatlakozik Eszenynél (Szovjetunió) zsilippel a Tiszához. Duzzasztás esetén a belvizeket szivattyúval kell majd beemelni. Tiszaszalkán a Szipa-főcsatorna torkolatánál a meglévő szivattyútelep üzemideje megnő. A duzzasztás eredményeként várható a belvizek mennyiségének kisebb mértékű emelkedése is. Az érintett Tdsza-szakaszon ez idő szerint rendszerben kiépített öntözés nincs. Kisebb vízkivételt létesítettek Tiszaszalka községnél, Vitka és Nagydobos községeknél a Krasznából, összesen 0,3 m3/sec víz- mennyiséggel. A duzzasztás hatásaként a szivaty- tyúzás emelési magassága és természetesen üzemköltsége is csökken. A záhonyi bögéből vízihiányos évben maximálisan mintegy 80-106 m3 tárolt víz- mennyiséget lehetne az alsóbb szakaszból táplált öntözőtelepek ellátására leereszteni. A duzzasztott folyószakasz mentén a talajvízszint emelkedése miatt a partok közelében települt falvak ásott kútjaiban is megemelkedik a vízszint. A folyó mentén ivóvíz céljaira jelenleg vízkivétel nincs, a megemelt talajvízszánt megfelelő altalajviszonyok esetén az eddiginél kedvezőbb lehetőséget fog biztosítani kutak létesítésére. A bőgje mentén települt községekben kiépített csatornázás nincs, ipari szennyvizet sem bocsátanak ай érintett szakasz mentén a Tiszába. Egyedül Záhony község mellett létesült szivattyútelep a MÄV- lakótelep szennyvizének átemelésére. A jövő telepítéseinél figyelembe veendő, hogy duzzasztás miatt a szennyvizeiket a böge alsó részén csak szivattyúzással lehet a Tiszába juttatni. A duzzasztás által létesített széles víztükör az eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosít üdülőtelepek létesítéséhez és a vízisportok fejlesztéséhez. A mentett oldali talajvíz emelkedése mintegy 2,0 km-es sávban az erdőállományra is jó hatást gyakorol. A mélyből feltörő ásvány- és gyógyvizeket a vízlépcső által tartott magasabb vízszint feltehetően nem befolyásolja. A csatornázott Tiszán a lefolyó víz sebessége csökkenni fog, a víztükör szélessége pedig nő. E tények kedvezően befolyásolják a halállomány növekedését. A halak vándorlásának biztosítására a vízlépcsőben hallépcsőt kell létesíteni. A vízlépcső mennyiségi és költségadatait tanulmányterv hiányában a Tisza II. (kiskörei) vízlépcső adatai alapján becsléssel állapítottuk meg. A becsült költségek összetevődnek a vízlépcső létesítési költségeiből és a duzzasztás következtében szükséges járulékos munkák költségeiből. duzzasztómű 250 millió Ft erőtelep 330 millió Ft hajózsilip 70 millió Ft műtárgyak összesen: 650 milbó Ft bögevédelem és a járulékos munkák 20 millió Ft összesen: 670 millió Ft A záhonyi vízlépcső mint többfeladatú nagylétesítmény költségmegosztás szempontjából közös érdekű, azaz az öntözés, az energiatermelés és a víziközlekedés között kell a beruházási költséget megosztani: Ágazati bontásban tehát: az öntözésre 180 millió Ft az energiatermelésre 420 millió Ft a víziközlekedésre 70 millió Ft terhelhető, az összesen 670 millió Ft-ból. A 420 millió Ft, amely az energiatermelést terheli, tehát a fajlagos beruházási költség a beépített teljesítményre vetítve 21 000 Ft kW a termelt energiára vetítve 3,68 Ft/kWó. Mindkét számadat gazdaságilag elfogadható, azonban sem a hajózás, sem a mezőgazdaság a ha- józsoiiip költségeiből ráháruló 70 millió FVot, illetve a duzzasztómű költségeiből ráháruló 180 millió Ft-ot egyelőre nem vállalhatja. Várható azonban, hogy 1980 után a költségek alakulása döntő módon megjavul, úgyszintén az egyéb népgazdasági ágak is nagyobb részt vállalhatnak a vízerőmű építésében. A műtárgyak építését, előzetes feltárási adatok hiányában, a mai élőmederbe javasoljuk, körülzárt munkatéren. A költségek is ilyen kivitelezést vettek figyelembe. Az előmunkálatok elvégzése után az altalajviszonyoktól függően természetesen szóba jöhet a mederátmetszésben történő építés is. Vásárosnaményi vízlépcső A vásárosnaményi vízlépcső, mint a Tiszacsator- názás V. sz. létesítménye a Tisza 696 fkm szelvényétől az országhatárig terjedő szakaszon fejti ki hatását. Az V. sz. tiszai vízlépcsőt a Szamos folyó torkolata alatt a 696 fkm szelvényben, Vásárosna- mény község mellett tervezzük. Előmunkálatok hiányában elhelyezését a Tisza-csatornázás terveiben kimunkált duzzasztási görbék határozták meg. Elhelyezésénél fő szempont volt, hogy a vízlépcső duzzasztása a Szamos folyón is érvényesüljön, tekintettel arra, hogy a kérdéses szakaszon a Tisza átlagos vízhozamának 30%-át a Szamos folyó szállítja. Viszont a torkolathoz közel kell a vízlépcső helyét kijelölni, a záhonyi duzzasztás eséscsökkentő hatásának kiküszöbölésére és egyes mély fekvésű területek (Kraszmavölgy) védelme miatt. A vásárosnaményi vízlépcső alvízszintjére hatást gyakorol a záhonyi duzzasztott vízszint, duzzasztott felvíze pedig csaknem az országhatárig hat vissza. A vízlépcső duzzasztási szintje 110.00 m. Az üzemet kiszolgáló vasúti leágazás a vásárosnaményi pályaudvarról indíható, a közúti összeköttetés pedig a 47. sz. fűútvonalról biztosítható. A duzzasztómű mellett vízerőmű és esetleg a későbbiekben hajózsilip építése is indokolt. A duzziasztóművet négy db, 26,0 m széles szabadnyílással tervezzük, a vízerőművet pedig 4 db egyenként 100m3/sec, összesen 400 m3/siec vízmennyiséget hasznosító gépegységgel. A hajózsilipet 12x 85,0 m hasznos alapterülettel javasoljuk megépíteni. A vízlépcső költségadatai és gazdaságossági vizsgálatok tanulmányterv hiányában extrapolált értékből származnak. 211
