Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
8.214 Szennyvizek hasznosítása A tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során 1980-ig Nyírbátor (1500 m3/nap) és Nyíregyháza kommunális szennyvizeinek egy része (2200 m3/nap), továbbá a Demecser, Nagyhalász és Baktalórántháza ipari szennyvizei (összesen 12 000 m3/nap mennyiségben) kerülnek öntözéses felhasználásra. Természetesen, amennyiben lehetőség és alkalom nyílik rá, még a 20 éves fejlesztési időszakon belül számos szennyvízkibocsátás hasonló célú felhasználására sor kerülhet. 2.22 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK KERETTERVE A terület vízfolyásainak várható szennyezettségi állapotát az 1980. év végére várható szennyvízkibocsátási és tisztítási adatok alapján adjuk meg. Tisza A víz minőségében változás nem várható (lásd. IX. 1.22), Vásároenamény ipari 4950 m3/nap meny- nyiségű biológiailag tisztított szennyvizének hatására sem. Túr Vízminőségében változás nem várható (lásd. IX. 1.22). Szamos Vízminőségében változás nem várható (lásd. IX. 1.22). Kr aszna Mátészalka 5650 m3/nap biológiailag tisztított házi szennyvize a Kraszna minőségében változást nem okoz. (Lásd IX. 1.22). Belfő-csatoma Kisvárda 7900 m3/nap házi szennyvizének biológiai tisztítása után a víz minőségében változás nem áll be. A nagyhalászi kendergyár 1700 m3/nap szennyvizének elöntözésével és a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár szennyvizének elszikkasztása után a vízfolyás a második elfogadható kategóriába kerül. Lány ay-csatorna Nyíregyháza város szennyvizednek, továbbá a nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat szennyvizednek tisztítása után fokozatos vízminőség javulás várható. ] ; 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása 2.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSI FELADATAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA I. Települések a) A települések közül Nyíregyháza város szennyvízcsatorna hálózatának és tisztítótelepének kiépítése a legsürgősebb, részint mivel már megkezdődött beruházás, részint mivel ez képezi alapját a városban a nagyobb település- és iparfejlesztésnek. Ez egyben biztosítja a VIII.sz. főfolyás, illetőleg a Ló- nyay-esatoma erős szennyezettségének megszüntetését. b) Másodsorban javasolhatók egyenlő rangsorral Kisvárda és Mátészalka települések. Ez is kapcsolatos a település- és iparfejlesztéssel, mindkét leendő városban több közigazgatási és művelődési, egészségügyi intézmény van, továbbá az itt tervezett iparosítás is igényli a mielőbbi építést. E két városban végrehajtandó munka a Belfő-csatorna és a Kraszna szenyezettségét csökkenti. c) Nyírbátor az iparosítás, a nagyabb település miatt helyezhető előnybe, egyben a Lônyay-csatorna szennyezettségének csökkentése céljából. d) Üjfehértó és Nagykálló települések közelsége a kivitelezés egyidejűségét indokolja az előző érvekkel együttesen. II. Ipartelepek 1. Az első helyen kell előirányozni a meglévő telepeket, Nyírbogdány, Demecser, Nagyhalász, Nyírmada, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, stb. ipartelepeit, hogy a telepek jobb kapacitásával a már beépített tőke jobb kihasználást nyerjen és a befogadó vízfolyásokba jutó szennyezettség csökkenjen. 2. Másodsorban Baktalórántházán, Fehérgyarmaton, Mátészalkán építendő konzervgyárakkal kapcsolatos vízellátási, elvezetési és szennyvíztisztítási kérdések megoldását kell javasolni, mivel ez összefüggésbe hozható a folyamatban lévő nagyarányú öntözés fejlesztésével, párhuzamosan a termelvé- nyek feldolgozási lehetőségével, a mezőgazdaságiipari üzemekben. E három közül a mátészalkai, a települési művek kiépítéséhez igazodik. 3. Kisvárda, Mátészalka ipari üzemei következhetnek ezután, éspedig úgy, hogy az egy városban lévő több gyár üzemelése egyszerre kezdhető legyen és így a befektetett beruházási tőke egy időben kerüljön lehetőleg hasznosításra. Így a közös szennyvíztisztítók üzemelése is egyidejű lesz. Itt a települések vízmüveivel egyidejűleg kell a munkákat ütemezni. 4. Nyíregyháza és Vásárosnamény ipari üzemeit — a kisebb üzemeket csak az előzők után célszerű megépíteni, mikor a mezőgazdasági üzemek az ott lévő szabad munkaerő kínálatot már felhasználták és így a nyíregyházai és vásárosnaményi üzemek munkaerő ellátása helyben vagy a közeli környék26 I3 TVK 201
