Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

ről biztosítható. Feltételezzük, hogy Nyíregyházán már a központi vízellátás és szennyvízkezelés el­készült. 5. Legutoljára javasolható a legnagyobb létesít­mény a Nyíregyháza térségében építendő nemes­acélművel kapcsolatos munka, mely már az ipari­lag jobban 'benépesített megyében akkor kezdené meg üzemét, amikor a, megye egész területén észt­lelhető a gazdasági fellendülés, a még szabadon lévő munkaerő pedig most már erre az utolsó nagyipari centrumra lenne koncentrálható a kérdéses telepü­lés fejlesztésével. 8.32 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK FOKOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA Mint az előzőkből már kivehető sorrend szerint első helyen a jelenleg is nagyobb szennyezett víz­folyások: a Belfő- és Lónyay-csatorna mielőbbi vízminőség javítását kell megoldani, majd a ter­helhetőségre vonatkozó korlátozás feloldását, a kap­csolatos ipartelepeken szennyvíztisztító berendezé­sek létesítésével, illetve a meglévők korszerűsítésé­vel, fejlesztésével. Következő lépés az újabb létesíti menyek jó és korszerű megépítése. A Kraszna- és Túr-menti telepeken végzendő sor­rend szerint fejlesztési munka, részint mivel keve­sebb a telep és ezért a szennyezettség sem olyan nagymértékű. A Szamoson és Tiszán csak annyiban van szük­ség intézkedésre, hogy az építendő telepek és azok üzemelése által a minél teljesebb víztisztítás biz­tosítható legyen. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A kerettev képet ad a jelenlegi állapotról és fel­tárja jövőbeni teendőnket. Tartalmazza, ez idő szo- rint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálko­dási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elké­szítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozá­sában. A keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen meg­terhelést jelent a népgazdaság számára a csator­názás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó leg­sürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális csatornázás adatainak megbíz­hatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok áll­tak rendelkezésre az ország közmű ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szenny- zízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses eset­ben ezért mindig a jobban megfogható ipari víz­beszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség ellenőrzése és eset­leges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési ter­vének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A keretterv célkitűzései­nek realitását kommunális vonalon az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság 1962 januárban megadott fej­lesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét tervednek felhasználása bizto­sítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csa­tornázásának és szennyvíztisztításának megoldásá­ra egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvaló­sításához szükséges beruházási költség reális szám­értéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési ter­vei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari lé­tesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítá­sára a keretterv készítése során egyedi tervek ké­szültek, azonban a beruházási költségek meghatá­rozása az egységesség kedvéért mindenütt az orszá­gos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsony­nak tűnik, azonban a területre vonatkozóan az e célra fordítandó összegek valós értéknek, fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szenny­vizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyár­tási technológiák feltételezésével történt. Új, kor­szerűbb technológiák bevezetése a káros szenny­vizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költ­ségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarí­tást eredményezhet a megadott költségekhez ké­pest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekint­hetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezendőkben a kerettev adatait is folyamatosan helyesbíteni és finomítani a mindenkorai helyzetnek megfelelően. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom