Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
legesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1200 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Vármegyeicsatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 16,0 millió forint. Nyíregyháza térsége Nyíregyháza környékén, — de mind ez ideig még meg nem állapított helyen — a 20 éves távlati ipar- fejlesztési terv alapján egy nemesacélmű kerül felépítésre. Az egyébként nagy vízigényű ipartelep szennyvízkibocsátása naponként 53 300 m3, mely a következőképpen oszlik meg: 1300 m3/nap fekáliás szennyvíz, 22 000 m3/nap ipari szennyvíz és 30 000 m3/nap nem szennyezett ipari víz. Az összes szeny- nyezett víz tisztítása az ipari szennyvíztisztító berendezésen keresztül történik. Az egyes üzemrészek technológiájának megfelelően a marató-pácok semlegesítéséről, ciántalanításáról kell gondoskodni. Ez lehetőleg a keletkezési hely közelében, üzemrészenként történjen és így engedjük a szennyvíztisztító telepre további tisztítás céljából. A fekáliás és ipari szennyvizeket együtt végül teljes biológiai tisztításnak kell alávetni. A tisztított szennyvizet és a nem szennyezett ipari vizet a nyíri VIII. és IX. sz. főfolyásokba belvízlevezető csatornákon keresztül, a Lónyay-csatomába lehet bevezetni. A szennyvízelvezetés és -kezelés közelítő költségei: 1. Semlegesítő 2,0 millió Ft 2. Ciántalanító 3,0 millió Ft 3. Mechanikai tisztítóberendezés 10,0 millió Ft 4. Biológiai tisztítás 65,0 millió Ft 5. Átemelő telep 2,0 millió Ft 6. 5000 fm 60/90 cm méretű csatorna Összesen : 8,0 millió Ft 90,0 millió Ft A létesítendő nemesacélmű szociális vízigényének kielégítése az ipari vízműről történik. Az ipartelep csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 7500 fő. Baktálórántháza A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 400 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 300 m3/nap, a többi szennyezetten. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 300 m3/nap mennyiséget teljes mértékben tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek meny- nyisége 50 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Lónyay-csatorna. A tisztított szennyvíz öntözéssel hasznosítható. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 1,5 millió forint. Téglás A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 1600 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 1200 m3/nap, a többi szennyezetten. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben az összes vízkibocsátást teljes mértékben kell tisztítani. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 150 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Lónyay-csatorna. Az ipari létesítmények szenyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 4,0 millió forint. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 200 fő. Egyéb települések ipartelepei A 13. számú Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv terülteén lévő egyéb települések kisebb ipari létesítményeinek összes vízkibocsátása 1980- ban 920 m3/nap, ebből ipari és fekáliás szennyezett- ségű 820 m3/nap, a többi szennyezetten. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 620 m3/nap meny- nyiséget teljesen, illetve részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. Közcsatorna-hálózatba kerül 2000 m3/nap ipari vízkibocsátás (Üjfehértó). A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának várható beruházási költsége 3,0 millió forint. Az előzőekben mind a települések, mind az ipartelepek csatornázásának megoldása kellő részletességgel került ismertetésre, a felmerülő költségekkel együtt. A tervezési munka a területileg illetékes hatóságok és szervek bevonásával, véleményük, észrevételeik kikérésének segítségével történt. Az 1980. évet követő távlati időszakra vonatkozóan vizsgálódások, feltárások nem történtek. Megállapítható azonban az, hogy az előzőkben lefektetett fejlesztési elgondolások első lépésnek tekintendők, melyek ösztönzésül és — a kellően kiértékelt tapasztalatok alapján — mintául szolgálnak a későbbi fejlesztésekhez. A cél a Felső-Tiszavidék településeinek népességi fejlődésével magasabb életszint kialakítása, aminek legelső feltétele a minél jobb vízellátási és ennek kapcsán a csatornázás, szennyvíztisztítás és a víz tisztasági védelme problémájának megoldása. E feladatok elsősorban a vízellátáshoz igazodnak. A szennyvizeket termelő fogyasztási helyek megválasztásánál törekedni kell arra, hogy az ilyen ipartelepek lehetőleg nagyobb felszíni vízfolyások közelében létesüljenek. Csak így oldható meg az a követelmény, hogy még megfelelően tervezett tisztítási eljárások után is — a befogadó vízfolyások — kellő hígítás biztosítása mellett a szennyvizek elhelyezésére jó megoldást nyújtsanak. Kerülni kell az ipartelepülésnek azt a módját, hogy a vízbiztosítást nem veszik figyelembe és már az építés kezdetén, de a fejlesztésnél méginkább merülnek fel a sokszor már megoldhatatlan vízbeszerzési és szennyvízelhelyezési problémák. 200
