Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

zetik, tekintettel arra, hogy a szikkasztó berendezés

a túlterhelés miatt nem működik jól. A nyíregyházi megyei kórház szennyvíztisztító berendezése a legkorszerűbb létesítmények közé tartozik (toronybiológia), mégis a súlyos karbantartási és üzemeltetési mulasztások, a kezelő személyzet hiányos képzettsége miatt a berendezés működése nem felel meg, a szennyvíz: erős rothadó képességét az összes műtárgy után is megtartotta. A város egyik legnagyobb, korszerű épületénél, az irodaháznál ugyancsak üzemelési mulasztások, állnak fenn. Egyéb szennyvíztisztító berendezések száma nyolc, 4804 fő terheléssel, melyek mindegyike a tisztított vizét állandó főfolyásba — VIII. sz. főfolyás — helyezi el.

Nyíregyházán 17,6 km hosszúságban csapadék- csatorna hálózat is van, 80 cm maximális átmérőjű betoncsővel, mely a domborzati viszonyoknak megfelelően, részint a VIII. sz. főfolyásba, részint az Igricze patakba vezeti a csapadékvizeket. Itt kb 30—35 a bekötések száma, ez azonban nem pontos adat, mivel több régi házi, ipari és intézményi orvbekötés is van, a vízmennyiség ismerete nélkül.

1.212 Kis csatornaművel ellátott települések

Mátészalka

A Felső-Tiszavidék egyik legélénkebb településének 11 249 fő lakoséból 10 930 fő lakik a belterületen, de ebből csupán 800 fő, 7,5% a csatornázott területen lakók száma, sőt a szennyvízcsatornával ellátott lakosok száma 500 fő, 4,6%. A zárt szennyvízcsatorna hossza 300 m, 60 cm átmérőjű betoncsövekből, melyek csupán 60 m3/nap szennyvíz elvezetésére alkalmasak. A községnek tisztítótelepe nincs, az egyes kommunális intézmények saját tisztítóberendezéseiben részlegesen tisztított szennyvizeiket részint a közcsatornán, részint ettől függetlenül vezetik be a Krasznába, ill. szikkasztó ágyakra.

Az ipari üzemek száma: 3, a tejipari vállalat, a malomipari és sertéstenyésztő vállalat, melyek közül csupán a tejipari vállalat engedi be részben szennyvizét a közcsatornába. Az összes ipari vízkibocsátás 600 m3/nap, melyből 400 m3/nap ipari és fekáliás szennyezettségű, a többi szennyezetten. A kibocsátott káros szennyvíz mennyisége 360 m3/nap, hatástalanítás nem történik. A tejipari vállalat vízkibocsátása 482 m3/nap. Ebből azonban saját korszerű, 'kétszintes előülepítős átemelő szivattyús, utóülepítéses Seegner rendszerű biológiai és klóro- zásos tisztítótelepükön azonban csak 310 m3/nap tisztítása folyik, az is részlegesen, mivel a tisztító- telep kapacitása csupán 100 m3/nap.

A nem kellően tisztított szennyvíz főleg savas, csak kis részben lúgos:, tehát káros, mivel az erjedő, erős zsír, fehérje és cukortartalmú szennyvíz elviselhetetlen bűzt terjeszt és a telep megépítése után már egy-két évvel a panaszok egész sorára adott okot. A baj oka itt nem a berendezés tökéletlenségében, hanem az erős túlterhelésben keresendő. A település szennyvízkibocsátása 500 m3/nap, melyből 100 m3 házi (fekáliás), 200 m3 ipari szennyezett és 200 m ipari nem szennyezett.

Csapadékcsatorna hossza: 0,5 km, mely a Krasznába vezeti le a vizet. Egyéb tisztító berendezéseket alkalmaz 9 kommunális intézmény. Ebből öt szikkasztással helyezik el a szennyvizet, míg 4 előzetes tiszti tás után időszakos vízfolyásba juttatja a vizet.

Nagyhallá

Lakossainak száma 1960. december 31-én 11 843 fő, melyből 8252 a belterületi lakosság, azonban csupán 1800 fő a csatornázott területen lakók száma, ami a belterületi lakosság számának 22%-ának felel meg. A belterületi népességből kifejezetten szennyvízcsatornával van ellátva 850 fő, kereken 10%.

A régebben megyei, jelenleg járási székhelyen 0,5 km hosszúságban van szennyvízcsatorna 100 cm belső átmérővel. Az elvezetendő szennyvíz mennyisége 150 m3/nap. A szennyvíz nagyrészét (120 m3) az elmegyógyintézet szolgáltatja, mely azonban a szennyvizet előzőleg mechanikailag és biológiailag tisztíttatja, sőt szükség szerint fertőtlenítést is alkalmaz. Az így tisztított víz a VII. sz. Nyíri belvíz főfolyásba kerül, mely végső fokon azt a Lónyay- csatornába juttatja. A csatornába egy ipartelep — a malomipari vállalat — vezeti be tisztítás nélkül 30 m3/nap mennyiségű nem káros vizét. A belterületen összegyülemlő csapadékvizek elvezetésére ösz- szesen 1,3 km hosszú csapadékvízcsatorna szolgál, melybe két intézményi bekötés történik.

Nyírbátor

A nyírbátori járási székhely 10 639 főnyi lakosságából 10 223 a belterületi lakosság száma. Ebből csupán 3200 fő lakik a csatornázott területen. A csatorna-használók száma a belterületi lakosság 31%-a. A belterületi népességből kifejezetten szennyvízcsatornával 540 fő van ellátva, 5,3%. A belterületen 1,3 km hosszú, zárt szennyvízcsatorna hálózat épült. A 70 cm belső átmérőjű betoncsatorna 100 m3/nap elvezető képességű.

A település szennyvízkibocsátása összesen 100 m3, melyből 10 m3 fekáliás, házi, 40 m3 ipari szennyezett és 50 m3 ipari nem szennyezett. A településnél kommunális szennyvízelvezetésen kívül két ipartelep termel szennyvizet 238 m3/nap mennyiségben, melyet azonban az ipartelepek (malomipar és növényolajipari vállalat) 78 m3/nap mennyiségben saját tisztító berendezéseikkel (egyszerű mechanikai ülepítés) részlegesen tisztítanak és utána közvetlenül engedik be a Nyíri Szénatéri-csatoma, III. sz. csatornák közvetítésével a Lónyay-csatomába. A növényolaj ipari vállalat által kibocsátott szennyvíz részben olajos, zsíros, azonban a gyári tisztításnál zsír- és olajfogókat alkalmaznak, amely a káros hatást jórészben megszünteti.

A településnek 0,6 km hosszúságú csapadékcsatornája van, mely a belterületen összegyülemlett csapadékot vezeti le. Tekintettel arra, hogy a település éppen vízválasztón fekszik, részint a Lónyay- csatornába, részint a Krasznába Nyírségi belvíz- csatornák közvetítésével.

189