Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Záhony a Felső-Tiszavidék egyetlen községe, ahol — bár ez is csak a község új településére, a Gerő- telepre vonatkozik — központos vízellátás (lakásba vezetett víz) és ezzel párhuzamosan zártvezetékes csatornázás és központi üzemű szennyvíztisztító telep, ill. berendezés működik. E rendkívül nagyforgalmú Szovjet—Magyar határállomású községbe települt vasúti és egyéb alkalmazottak részére épült lakótelep és egyben a MÁV vízállomás tette szükségszerűvé a csatornarendszer kiépítését. A megye 234 községe közül csupán Záhony községnek van közműves ellátása, azaz a községek 0,4%-ának. A község lakossága 1960. december 31-én 2130, melyből a belterületen lakik 2116. A csatornázott területen 900 fő lakik. A rendszer egyesített. A csatornahálózat hossza 4,2 km, 0,40 cm átmérőjű beton- csatornával. A napi vízkibocsátás 200 m3, mely egyszerű mechanikai rendszerű tisztítótelepre kerül és onnan tisztítás után a víz egy átemelővel és árvédelmi töltést keresztezve jut be a Tiszába. A csatornába kb 16 bekötés van, főleg lakóház-csoportok, a vámőrség, határőr laktanya stb. részéről. Ez intézményi bekötéseken kívül csupán az ún. Gerő-telepen van csatornázás. A kibocsátott szennyvíz teljes mértékben házi (fekáliás) szennyvíz, mely teljes mennyiségben, de részleges tisztítással kerül a befogadóba. Záhonyban, tehát az eddig egyetlen vízműves településnél ipari szennyvíz nincs. Kisvárda A Felső-Tiszavidék legélénkebb településében mind ez ideig csupán csapadékcsatorna hálózat van kiépítve, 4,2 km össz-hosszúságban, 60 cm átmérővel. A község lakosainak száma 13 284, melyből a belterületen 12 875 fő lakik, akik közül 750 fő a csatornázott területen lakók száma, azaz a belterületen lakók számának kereken 6%-a. A csapadékcsatornába 8—10 szennyvízbekötés van, az elvezetett szennyvíz mennyisége 1070 m3/nap. A csatornahálózatba bekapcsolt ipartelepek száma 3. a szeszfinomító, a tejipari vállalat és az I. sz. Gyáregység, melyeknek összes vízkibocsátása 1050 m3/nap, ebből tisztításra kerül 190 m3. A tisztítást az egyes üzemek saját tisztítóberendezéseikkel végzik. A szeszfinomítónál csak részleges tisztítás vhn, a kibocsátott víz legnagyobb része távozó hűtővíz. A tisztítás, módja egyszerű óid ómedence, csupán az I. sz. gyáregységnél (vulkán-gyár) van a mechanikai egyszintű ülepítő medencén kívül még biológiai csepegtető-testes klórozásos tisztítás. A három ipartelep közül a tejipari vállalat szennyvize káros, annak savas és lúgos tartalma miatt. A tisztításnál kiengedett savas, szennyvíz 110 m3/nap, míg a lúgos 10 m3. Ez a gyorsan erjedő zsír, fehérje és cukor tartalom miatt káros. — Csapadékcsatornába bevezetett szennyvizek végső fokon a XIII. b. számú belvízcsatornán át a Belfő- csatornába ömlenek. Záhony A TVK-területén számos egyéb település rendelkezik kisebb-nagyobb csapadékvízlevezető csatornaszakaszokkal, melyekbe szennyvíz bekötések, is történtek. Az ezeken levezetett szennyvízmennyiség 40 m3/nap, ellátott lakoslétszám 400 fő. A csatornák összhossza 16,6 km. Kis szennyvíztisztító berendezések által kezelt szennyvízmennyiség 500 m3/nap, tisztítási hatásfokuk azonban általában nem kielégítő. Ezen települések közül ki kell emelni az alábbi három községet: Fehérgyarmat A 6036 főnyi lakosságú járási székhely belterületének lakossága 5820 fő, akik közül csatornázott területen lakók száma 190, a belterületi lakosság 3,3%-a. A községben külön szennyvizek elvezetésére még nem épült csatorna, csupán 4,5 km hosz- szú hálózattal megépült csapadékcsatorna távolítja el a belterületen összegyülemlő vizeket. E csatornák maximális átmérője 50 cm. A csatornahálózatba 5 bekötés van, összesen 30 m3/nap szennyvízzel, melyben benne szerepel a mezőgazdasági gépüzem szennyvize is. Ezt azonban az üzem előzőleg saját mechanikai, biológiai és klóros tisztító berendezésével tisztítja 8 m3/nap terheléssel. A csapadékvizeknek a befogadója a Gőgő—Szenke patak, mely vizét a Túr-főcsatornába szállítja. A településben egy szennyvíztisztító kisberendezés is van, mely a vizet állandó vízfolyásba bocsátja. Űjfehértó A település összes lakossága 14 874 fő, melyből a belterületi lakosság száma 11 320 fő. A csatornázott területen lakók száma 1200 fő, azaz a csatornahasználók száma a belterületi lakosság 10,3%-a. A község hosszan elnyúló, ami a csatornázást igen megnehezíti. Jelenleg csupán csapadékcsatorna van készítve 2.1 km hosszban, maximum 100 cm átmérővel. A csapadékvíz csatornából a vizek a VIII. sz. főfolyásba jutnak. Sem ipari, sem egyéb szennyvíz bekötésről nincs adat. Vásárosnamény A településnek is csupán csapadékvíz csatornázása van, 2,7 km hosszúságban. A beton csatornának legnagyobb átmérője 80 cm. A település járási székhely, melynek 3811 fő lakosa van, és ebből 3775 fő él a belterületen. A csatornázott területen lakók száma 2830 fő, azaz a belterületi lakosság 75%-a. A csatorna a csapadékvizet a Krasznába szállítja. A községben 3 kisebb ipartelep van: hengermalom, sertéstenyésztő vállalat, szeszipari vállalat, melyek saját üzemi csatornahálózattal rendelkeznek, összesen 132 m3/nap vízkibocsátással. A szeszipari vállalat igen kis mennyiségben, 1,0 m3/nap részleges tisztítást végez, tekintettel arra, hogy 8,0 m3/nap savas szennyvizet termel. A hengermalom és a sertéstenyésztő tóba, ill. emésztőgödörbe bocsátja szennyvizét, míg a szeszipari vállalat a Krasznába juttatja. * * * Egyéb települések 190
