Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A Felső-Tiszavidék 225 községéből csupán 4 község van részleges szennyvízcsatorna hálózattal ellátva és 8 községben van részleges csapadékvíz elvezető csatornahálózat. A fennmaradó 213 községben nyílt árokrendszerrel történik a lehulló csapadékvizek elvezetése. A részleges szennyvízcsatorna hálózattal ellátott 5 település (Nyíregyházát is beleértve) összlakossága 92 736 fő, ebből a belterületen 71 183 fő lakik. A csatornahálózatba bekapcsolt, vagy bekapcsolható 36 500 fő, a belterületi lakosság 51,2%-a. A 13. számú Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv lakoslétszáma az 1960. évi népszámlálás adatai alapján 548 262 fő. Az összlakosság 2,2%-a, 12 200 fő él csatornahálózattal ellátott területen. Levezetett összes szennyvízmennyiség 4320 m3/nap, ebből 2270 m3/nap ipari eredetű. A csatornahálózatokon levezetett szennyvizeknek mindössze 9%-a kerül tisztítás alá. A csatornahálózatok összes hosz- sza (az üzemi lakótelepekével együtt) 53,5 km, meytből 12,7 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 31 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 1480 m3/nap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondtalan, vagy egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 0,21 m3/s, ennek a mennyiségnek 78%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb.) Az összes vizkibocsátás 7%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges, ill. teljes tisztításra, 10%-át kommunális hálózatba vezetik be, 83%-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,15 m3/s (12 370 m3/nap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, dán, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú, stb.) mennyisége 11 400 m3/nap, melynek jóformán teljes egésze maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatornahálózattal ellátott lakosok száma 500 fő, a levezetett szennyvíz mennyisége 60 m3/nap. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Nyíregyháza A Felső-Tiszavidék területén Nyíregyháza az egyetlen városi település, ahol a csatornázás múltjáról beszélhetünk, amennyiben itt már 1870 évben bizonyos mértékű csatornahálózat volt. Sajnos ezt az aránylag korai kezdetet nem követte fejlődés és közel 100 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy Nyíregyházán rendszeres, de még most is csak részlegesen kiépített csatornázásról beszélhessünk. Amint azt a csatornázás általános fejlődéstörténete országosan is mutatja, Nyíregyházán is korábban alakult ki csatornázás^ mint a közműves vízellátás. Ez a tény jórészt abban leli magyarázatát, hogy Nyíregyháza nem ipari, hanem mezőgazdasági jellegű város, ahol a város belterületén lévő nagyszámú házi vízellátó berendezésekkel kiszolgált emeletes lakóépületek szennyvízlevezetése csak a beső városrészeket kiszolgáló kisművékkel volt lehetséges, így csak 1960. évben indult meg községfejlesztési alapból a szennyvízcsatorna hálózat főgyűjtőjének építése. A kiépítés évről évre folyamatosan történik, egyidejűleg a nagyobb, elsősorban új középületek bekötésével. A város jelenlegi 56 865 fő lakosságából 39 662 lakik a belterületen, melyből a csatornázott területre 29 800 lakos esik. A belterületi népességből kifejezetten szennyvízcsatornázással 7760 fő, 19,6% van ellátva. Az elválasztórendszerű hálózatból 5,8 km hosszú a zárt szennyvízcsatorna, 90 cm maximális átmérővel, mely által szállított szennyvízmeny- nyiség az ipari vízzel együtt 2200 m3/nap. A 2200 m3 mennyiségből 1500 m3 házi (fekáliás), 300 ms szennyezett, 400 m3 nem szennyezett ipari víz. A városnak saját tisztítótelepe még nincs, csupán átmenetileg működik a TITÄSZ, a MŰM. 110. számú Iparitanuló otthon és a város által közösen kiépített kétszintes ülepítő 5 m átmérőjű V alakú ülepítőtérrel, iszapszikkasztó ágyakkal és klórozá- sos fertőtlenítéssel. A közcsatornába 3 ipartelep vezeti le a szennyvizét, míg a többi 8 ipartelep részben előzetes tisztítással, részben tisztítás nélkül levezeti a szennyvizét a közös befogadóba, a Vízig. VIII. sz. főfolyásába (Ér patak), mely végső fokon azokat a Ló- nyay-csatornába szállítja. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1900 m3/nap: ebből 1400 m3/map ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 160 m’/nap mennyiséget teljesen, 100 m3/napot pedig részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 315 m3/nap káros szennyvíz nem kerül hatástalanítás alá. Befogadó a Lónyay-csaitocma. A saját ipartelepi tisztítóberendezés található a Dohányfermentáló Vállalatnál Imhoff ülepítő-medence mellett Seegner kerekes biológiai tisztítás klórozással, míg a többinél csupán mechanikai. Káros hatású, erősen szennyezett zsíros szennyvíz kerül ki a húsipari vállalattól 115 m3 mennyiségben, mely több egyéb szennyezéssel együtt, erősen szennyezetté teszi a VIII. sz. főfolyást. A tejipari vállalat 150 m3-nyi savas, 50 m3 lúgos szennyvizet bocsát be a közcsatornába, a nem megfelelő tisztítás miatt. Általánosságban a nyíregyházi szennyvízcsatorna hálózatok, a szennyvíztisztító telep és a berendezések üzemeltetési viszonyai — egy-két kivételtől eltekintve — erősen kifogásolhatók. Legtöbb helyen a kellő szakértelem hiánya, sok helyen a teljes nemtörődömség, másutt a túlterhelés az oka annak, hogy a berendezések nem jól működnek. A KÖJÁL rendszeres vizsgálattal igyekszik rendet teremteni az észlelt hiányosságok megszüntetésére, a határozatokat kiküldi az illetékes intézményeknek, sajnos az: eredmény mégsem kielégítő. Ilyen hibák állnak fenn a nyíregyházi MÁV-nál, ahol a szennyvíz minősége tisztítás után is ugyanaz, mint a tisztítás előtt, a nyíregyházi 53. AKÖV-nél, ahol a nem tisztított szennyvizet azi üzemhez vezető közlekedési út mellett lévő mélyfekvésű területre ve188
