Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
IX. FEJEZET Települések, ipartelepek, csatornázása és a vizek tisztaságának védelme 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Ebben a fejezetben két időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31.-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. Ez a fejezet a területen keletkező szennyvizek összegyűjtésével, elvezetésével, a szükséges mértékű tisztításával, a tisztított szennyvizek elhelyezésével, továbbá a terület vizeinek; tisztasági (szennye- zettségi) állapotával és annak megjavítása érdekében szükséges intézkedésekkel foglalkozik. Szennyvíz minden felhasználásra került víz, melynek kémiai és fizikai tulajdonságai a felhasználás során megváltoznak. A szennyvizeknek két nagy csoportját különböztetjük meg: a házi szennyvíz és az ipari szennyvíz, melyeket csatornában vezetnek a tisztítás helyére. — A szennyvizek elvezetésén kívül gondoskodni kell a települések útjaira, udvaraira, stb. eső csapadékvizek elvezetéséről és ennek megfelelően beszélünk: egyesített rendszerű csatornahálózatról, mely a házi-, ipari szennyvizek és csapadékvizek együttes elvezetésére szolgál, elválasztó rendszerű csatornahálózatról, mely a csapadékvizeket és szennyvizeket egymástól függetlenül vezeti el. Megkülönböztetünk csapadékvízcsatornát, házi szennyvízcsatornát, ipari- és házi (vegyes) szennyvízcsatornát. A közintézmények által létesített, fenntartott és üzemeltetett csatornázási művet közcsatornának, illetve közcsatornahálózatnak nevezzük. Kisebb települések, egyes létesítmények és kisebb ipari üzemek szennyvizeinek tisztítását szennyvíz- tisztító berendezésben végzik, amely a szennyvíztermelő egység telepítési helyén, vagy annak közvetlen közelében van. A tisztítandó szennyvízmeny- nyiség ekkor kisebb, mint 300 m3/nap. Nagyobb települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztítására szolgál a szennyvíztisztító telep. A tisztítandó szennyvízmennyiség ebben az esetben 300 m3/nap, vagy annál több. Az egyik csatornahálózat mélypontjáról a másik hálózatba gravitációs úton be nem vezethető szennyvíz, vagy csapadékvíz átemelésére a helyi átemelőtelep szolgál. A szennyvíz tisztítási módszerei: Mechanikai szennyvíztisztítás: A szennyvízben lebegő, a szennyvíznél kisebb, vagy nagyobb fajsúlyú (de nem szuszpendált, vagy kolloidális) anyagok eltávolítása fizikai módszerekkel. Derítés: A szennyvízben lebegő szuszpendált, vagy kolloidális anyagok kiválasztása vegyszeradagolással. Semlegesítés: Savanyú, illetve lúgos kémhatású ipari szennyvizek közömbösítése vegyszeradagolással. Biológiai szennyvíztisztítás: A szennyvízben lévő lebegő vagy oldott szerves szennyeződés rothadóképességének megszüntetése műtárgyakban mesterségesen szaporított mikroszervezetekkel. Iszaplaezelés: A szennyvíztől a mechanikai tisztítás során elválasztott szerves anyagok rothadó képességének oxigénhiányos közegben történő természetes (elföldelés), vagy mesterséges (rothasztó medencék) biológiai tisztítással való megszüntetése. A természetes vizek tisztasági fokozatai: Tiszta minőségű az a vízfolyás, amelynek 02 fogyasztása 0—-8 mg/lit. BOI5 0—5 mg/lit. értékű. Elfogadható minőségű az a vízfolyás, amelynek 02 fogyasztása 8—12 mg/lit. BOI5-e 5—10 mg/lit. Szennyezett minőségű vízfolyás 02 fogyasztása 12—25 mg/lit, BOI5 10—15 mg/lit. Nagyon szennyezett minőségű vízfolyás 02 fogyasztása nagyobb 25 mg/lit-nél, BŐI nagyobb 15 mg/lit-nél. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 Települések, ipartelepek csatornázásának múltja és jelene A Felső-Tiszavidék csatornázási ellátottsága kedvezőtlennek mondható, aminek oka egyrészt az, hogy csak a megye határán (Tisza) és inkább a szatmári részeken (Szamos, Túr, Kraszna) vannak nagyobb vízhozamú befogadók, melyek a csatornázás egyik alapfeltételét jelentik. A felszíni vizek ilyen kedvezőtlen elhelyezkedése nem kedvezett az iparosításnak sem, ami pedig kihatással lett volna a vízbeszerzésre, a központos vízellátásra, és ezzel párhuzamosan a csatornázásra is. 187
