Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

a közműről vásárolt vízzel kell megoldani. Az üzemek együttes vízfelhasználása — figyelembevéve az 1600 m3/nap mennyiségű vízvisszaforgatást — 7500 m3, melyből 6000 m3 üzemi (50%-ban hűtési), 1500 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog a jövőben szolgálni.

Mátészalka. Az ipar perspektivikus tervei alapján Mátészalkán a tárgyidőszak végéig jelentékeny fejlesztés várható. 8 kisebb vízfogyasztású — gép- és könnyűipari üzemen felül — két nagyipari létesítmény (konzervgyár, textilgyár) telepítésével is számolni kell. Tekintettel az utóbbiak jelentős vízigényére, a két üzem ipari vízellátását közös, önálló — a Krasznára telepített — felszíni ipari vízművel kell megoldani. A 11 700 m3/nap kapacitású vízmű szűrt vizéből 6700 m3 nyersvízként kerül közvetlen felhasználásra a két üzemhez, míg a konzervgyár 5000 m3 mennyiségű minőségű vizét további tisztítássál kell előállítani. Az üzemek szociális vize a közműről biztosítandó.

A jelenlegi üzemek részben meglévő berendezéseikből (1000 m3), részben a közműről (100 m3), az új kisfogyasztású üzemek pedig egységesen a közműről (3400 m3) nyerik a jövőben ipari vizüket. Az ipari vízelvonás tehát 3500 m3. Tekintetbevéve a 16 200 m3 mennyiségű frissvízbeszierzést, továbbá a 3000 m3 tervezett vízforgatást, a mátészalkai üzemek együttes jövőbeni vízfelhasználása 19 200 m3, melyből 17 800 m3 üzemi, 1400 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Nyíregyháza. A város perspektivikus ipari frissvízigénye napi 24 600 m3. Az iparfejlesztési program keretében 20 új üzem telepítése várható. Ezek zömmel kis vízfogyasztású, főleg minőségi vizet igénylő könnyű- és gépipari üzemek, melyeket közvetlenül a városi vízműről célszerű és gazdaságos ellátni. A nagy vízigényű üzemek nyersvizét a közműtől függetlenül, önálló ipari vízművekről kell biztosítani, elsősorban a felszín közeli vízkészletek felhasználásával. A tervidőszak végén az ipar 8600 m3 mennyiséget felszíni és felszín közeli, 9600 m3-t mélységbeli vizekből, 6400 m3-t pedig közműről fog a tervek szerint biztosítani. A jelenleg építés alatt álló konzervgyár jövőbeni vízgazdálkodása felülbírálandó. Célszerűbbnek látszik ugyanis a tervezett megoldással szemben az üzem nyersvízigényét a városi vízmű helyett felszín közeli vizekből biztosítani. Az így felszabadítható vízmennyiség a lakosság ivóvízellátására, esetleg más — minőségi vizet igénylő — üzem ipari vízellátására fordítható.

Az üzemek együttes tervezett vízforgatása 13 000 m3-re becsülhető, így Nyíregyháza iparának jövőben várható vízfelhasználása mintegy 38 000 m3, melyből 35 000 m3 üzemi, 3000 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Fehérgyarmat. A jelenleg iparral nem rendelkező településben az iparfejlesztési tervek szerint konzervgyár létesítése várható a 20 éves tervidőszak folyamán. Az új üzem 6400 m3/nap mennyiségű vízigényét — melyből 4000 m3 minőségi igény — mélyfúrású kutakból lehet biztosítani. Az ipari víz tározására 500 m3-es medence, az ivóvíz tározására, továbbá a szükséges üzemi nyomás biztosítására 200 m3-es hidroglóbusz létesítendő. Az üzem

jövőbeni vízforgalma a 600 m5/nap vízforgatást figyelembevéve napi 7000 m3, melyből 6800 m3 üzemi, 200 m3 pedig vízellátási célokat fog a jövőben szolgálni.

Nyírbátor. 1980. év végéig a jelenleg üzemelő Növényolaj ipari V.-on felül a községben előreláthatólag további 4 db — gép- és élelmiszeripari — üzem létesül. A perspektivikus 1600 m3/nap frissvízigényből 1300 m3 ipari víz fúrt kutakból, 300 ms szociális vízigény pedig a létesülő központi vízműről fedezhető. Az üzemek együttes vízfelhasználása 2100 m3, melyből 1800 m3 üzemi, 300 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Nyíregyháza térsége. A Tiszamentén létesítendő acélmű telepítésére vonatkozóan a KGMTI több változatot vizsgált meg. Végleges döntés azonban e téren még nem történt, így a kerettervbe a fejlesztési alapadatok lezárásának idején szóbanforgó azon változatot építettük be, mely az új acélművet Nyíregyháza térségében javasolja felépíteni.

Az acélmű tervezett napi frissvízigénye 61 500 m3, ebből 60 000 m3 nyersvízigény, 1500 m3 pedig az üzemi dolgozók, illetve az üzemhez tartozó lakótelep szociális vízigénye. A 60 000 m3 nyersvizet a Ti- szalök feletti bögéből felszíni vízművel kél kitermelni. Ülepítés után 2 db acélnyomó vezetéken át kell az üzemvizet a mintegy 30 km távolságban lévő ipartelep 30 000 m3 térfogatú tározórendszerébe juttatni.

Az üzem ivóvízellátását mélyfúrású kutakból kitermelt víz biztosítja, mely vastalanítás után gépi átemeléssel jut az elosztóhálózatba, illetve a 300 m3-es víztoronyba. Az acélmű jövőbeni becsült vízfelhasználása 261 500 m3, amelyből 260 000 m3 üzemi, 1500 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Vásárosnamény. A település perspektivikus ipari vízigénye 5900 m3/nap, melyből 1300 m3 minőségi, 4600 m3 pedig nyersvízigény. A jövőbeni öt üzem egységes vízellátását központi ipari vízmű fogja a tervek szerint biztosítani. A vízszükséglet teljes egészét a Tiszára telepített felszíni vízműből kell kielégíteni. A nyersvízigény előszűréssel, a minőségi igényt további tisztítással kell előállítani. Nyersvíztározásra 800 m3-es víztornyot, ivóvíztáro- zásra 200 m3-es hidroglóbuszt kell építeni.

Demecser, Nagyhalász, Nyírbogdány, Téglás és Záhony településekben az ipari üzemek további vízellátását a meglévő ipari vízművekből kell a jövőben biztosítani.

2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása

2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ËS A SORREND INDOKLÁSA

A Nyírség ivóvízellátása megoldási sorrendjének eldöntésénél a jelenlegi ellátottság, továbbá a már megkezdett kivitel, vagy engedélyezett beruházás volt a mérvadó.

A központi vízművek közül 1970-ig teljes egé181