Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
szében kiépítendő Nyíregyháza,, Mátészalka, Kisvár- da vízmüved. Nagykálló, Nyírbátor és Üjfehértó új központi vízmüveit folyamatos építés és bővítés mellett az 1975—80-as időszakban kell befejezni. A törpevízművek létesítési sorrendjét a rendelkezésre álló hitelkeret ütemezése, a jelenlegi vízellátottság mértéke, továbbá az egyes települések jövőbeni funkciója alapján kell eldönteni. Előnyben részesülnek azon községek, melyek megfelelő vízbeszerzési helyekkel már rendelkeznek, illetve amelyekben a vízmű építése már folyamatban van. A közkutas vízellátás létesítési sorrendjét az egészségügyi követelmények, a vízhiány mértéke, továbbá a hitel biztosításának időpontja szabják meg. 3.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA Az ipari vízellátás kerettervében szereplő települések iparfejlesztése a népgazdasági fejlesztési tervekben meghatározott szempontok és ütemeziés szerint fog történni. Erre vonatkozólag azonban közelebbi adataink nincsenek. Mindenesetre a meglévő és bővítésre kerülő üzemeken felül számolni kell azzal, hogy a terület mezőgazdasági termékeit feldolgozó új konzervgyárak létesítése már a második vagy harmadik ötéves tervben sorra kerül. A kis vízifogyasztású üzemek létesítésénél nem a vízgazdálkodási szempontok a mérvadók, azok létesítésének, ütemezését egyéb népgazdasági szempontok határozzák meg. 3. BEFEJEZËS 3.1 A terv értékelése A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerinti figyelembevehető legfontosabb vízgaz:- dálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari-vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodáei adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a keretterv adatait folyamatosan heyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszín alatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésire. Ezt a visszamenőleg elvégzendő feladatot elsősorban a községi és törpevízműveknél kell pótlólag végrehajtani, ahol ezen adatok nagyrészt hiányzanak. 182
