Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
mennyiség a községtől 500 m-re Keletre telepített 5 db fúrt kútból nyerhető. A víz szétosztását 23 km hosszú csőhálózat, a tározást pedig 1 db 400 m3 térfogatú víztorony fogja biztosítani. Az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 184 liter. Üjfehértó. A nagyközség 12 500 főre tervezett belterületi lakosságának 1350 m3/nap vízigényét 4 db méyfúrású kútra telepített vízmű biztosítja a jövőben. A zömmel közkifolyókból kinyerhető víz szétosztására 28 km hosszú csőhálózatot, a tározás, valamint az üzemi nyomás biztosítására pedig 1 db 200 m3 térfogatú hidroglóbuszt kell a jövőben építeni. Az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 110 liter. 2.212 Törpevízművek A 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területén a tervidőszak végéig előreláthatólag 28 db törpevízmű létesítésével kell számolnunk. A törpevízművek zömét a jövőben kiemelt funkciójú mezőgazdasági településekben, illetve nagyobb — 2500—5000 fős — lakosszámú községekben irányoztuk elő. Ezen községekben elsősorban indokolt törpevízművek létesítése. A törpevízművek kivéte nélkül fúrt kutakból nyerik jövőbeni vizüket. Ehhez a hidrogeológiai adottságok biztosítva vannak. A kutak száma a települések igényétől függően községenként 1—10 között vétózik. Tekintetbe véve a Felső-Tisza vidéke rétegvizeinek minőségét; vas- és mangán talanítás- sal előreláthatólag számolni kell. A törpevízművek együttes maximális víztermelése 6800 m3. Az egy főre vetített napi víztermelés — 84 720 ellátott fő alapján — 80 liter. A lakosság részben közkifolyók, részben udvari, illetve házi- bekötések útján nyeri vizét. A víz szétosztását végző a. c. csőhálózat hossza 187 km. A fogyasztásingadozások kiegyenlítése, továbbá az üzemeléshez szükséges, nyomás (2—3 atm.) biztosítása — tekintettel az ellátott települések síkvidéki jellegére — valamennyi érintett településben 25—200 m3 térfogatú víztornyokban történik. A tornyok együttes hasznos térfogata 2375 m3, tehát a napi víztermelés 35%-a tárolható a jövőben. A törpevízmű fejlesztés beruházási költségigénye 62 millió Ft. 19 vízmű állami támogatással, 9 vízmű pedig társulati alapon fog a tervek szerint megépülni. 2.213 Közkutas ellátás A terület jelenlegi vízellátásával döntő szerepet játszó közkutas ellátás jelentősége a jövőben a vízellátás színvonalának emelkedése következtében fokozatosan csökken. 1980. év végéig a jelenlegi 64,0 %-os közkutas ellátottság 44%-ra süllyed. A jövőben közkutas ellátásban részesülő mintegy 213 000 fő vízigényének kényelmes (250 m-en belüli) kielégíthetősége mintegy 780 fúrt közkút üzemeltetését kívánja meg. Tekintetbe véve a jelenleg meglévő fúrt kutak állapotát, telepítési helyét, a tervidőszak végéig előreláthatólag mintegy 120 db új fúrt kút létesítését kell előirányozni. A kutakból nyert napi ivóvíz mennyisége 50 lit /fő/пар feltételezése mellett kb 11 000 m3. Az új kutak telepítésével kapcsolatos beruházások várható összege 12 millió forintra becsülhető. 2.22 IPARI VÍZELLÁTÁS KERETTERVE A területen a 20 éves iparfejlesztési program elsősorban a könnyű-, gép- és élelmiszeripar vonalán irányoz elő fejlesztést. A jelenleg iparilag igen lemaradt területen a tervidőszak végéig mintegy 50—60 új üzem létesítésével, továbbá néhány jelentősebb meglévő üzem bővítésével és korszerűsítésével egyrészt a rendelkezésre álló nyersanyagbázisok gazdaságos — területen belüli — feldolgozása, másrészt a mezőgazdaságból fokozatosan felszabaduló munkaerők lekötése biztosítható. A terület vízgazdálkodási szempontból jelentősebb új ipari létesítményei a Nyíregyháza térségében előirányzott Acélmű, ezen felül 3 konzervgyár. A további könnyű-, gép- és élelmiszeripari üzemek zöme mind kapacitás, mind vízgazdálkodás szempontjából kisebb jelentőségű. Feladatuk elsősorban a terület női munkaerőinek lekötése és munkába állítása. A tervidőszak végére perspektivikus napi frissvízigény 142 300 m3-re — tehát a jelenleginek mintegy hatszorosára — emelkedik. A tervezett vízkészlet-igénybevétel 1980. év végére a következőképpen aliaikul: felszíni vízből beszerezve 90 500 m3/nap 64 % felszín közeli vízből besz. 9 500 m3/nap 6,5 % rétegvizekből beszerezve 28 800 m3/nap 20 % közműről vásárolva 13 500 m3/nap 9,5 °/o összesen: 142 300 m3/nap 100 % A beszerzett vízmennyiség 70%-a nyersvíz. 30%-a — elsősorban technológiai és szociális célokat szolgáló — minőségi víz. A tervezett vízforgatás 225 000 m3, tehát a terület ipari üzemeinek együttes napi vízfelhasználása mintegy 368 000 m3-re becsülhető. Ipari tározóberendezésekben 50 000 m3 vízmennyiség tározható. Az üzemek ivóvízellátása kb 10 000 m3/nap vízmennyiséget igényel. Ezzel a vízmennyiséggel a tervidőszak végére valamennyi üzem, továbbá üzemi lakótelep megfelelő színvonalú ivóvíz- ellátása biztosított. Az üzemek ipari vízellátásával kapcsolatos beruházás 493 millió forintra becsülhető. A következőkben azon települések ipari vízgazdálkodásának jellemző adatait ismertetjük, melyekben az iparfejlesztés számottevő változásokat eredményez. Kisvárda. A település ipara a tervidőszak végéig előreláthatólag 10 db új — gép- és könnyűipari — üzemmel bővül. A várható frissvízigény — a meglévő üzemek igényével együtt — 5900 m3. Az új üzemek vízigényét — a létesítendő gépgyárak hűtővízigényén kívül — a tervezett új közmű, a jelenlegi üzemek vízigényét pedig a meglévő berendezések fogják a jövőben biztosítani. Az 5900 m3/nap perspektivikus vízigényből 1200 m3 talajvízből, 1400 m3 rétegvízből, 3300 m3 pedig közműről fedezhető. Az üzemek és lakótelepek ivóvízellátását 180
