Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson. A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivóvíz- ellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről. Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőgazdasági központok kialakítására. Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni. Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van, a sorozatos vízellátást kell al- kalmazmi, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében. j összefüggő ipartelep és több közeli ipartelepek ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figyelembevételével lehetőleg egy ipari vízműről kell kielégítem. Az ipari vízművek betervezett iparvízi- minőségű vízigényét az év minden szakaszában korlátozás nélkül kell kielégíteni. Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvízmennyiség állandó méréseiről, továbbá a vízigényes technológiai folyamatoknál üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell. Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni. 2.2 Az ivó- és ipari vízellátás keretterve 2.21 AZ IVOVIZELLÄTÄS KERETTERVE A jelenlegi igen elmaradt ivóvízellátást a 20 éves tervidőszak végéig az ország jövőbeni vízellátásának színvonalára kell emelni. Ennek érdekében a Nyírség vidékének valamennyi közigazgatási, mezőgazdasági szempontból jelentős városát, nagyközségét központi vízmüved kell ellátni. Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Űj fehértó központi vízmüvein felül 28 községben tör- pevízműves, 193 községben pedig közkutas vízellátás megteremtését, illetve fejlesztését irányoztuk elő. A perspektivikus település-fejlesztési tervek alapján a 13. TVK összlakosságának 1980-ban várható lélekszáma 487 680 fő. Ebből 181 100 fő (37%) központi vízművekről, 84 720 fő, (17%) törpevízművekről, 213 358 fő (44%) pedig új közkutas ellátás keretében fogja ivóvizét beszerezni. A lakosság 2%-a, (a külterületi lakosság egy része) továbbra is magánkutak vizét fogja fogyasztani. A napi ivóvíztermelés 58 000 m3, melyet rétegvízkészletből biztosítanak a jövőbeni közművek. Az egy ellátott főre jutó napi ivóvíztermelés 93 liter, vagyis a jelenleginek mintegy háromszorosa. A ivóvízellátás fejlesztésével kapcsolatos beruházási költség mintegy 230 millió forintra becsülhető. 2.211 Városi és községi vízművek A hat új központi vízmű 67 db mélyfúrású kútjának napi víztermelése 40 500 m3, melyből 27 000 m3 a lakosság ivóvízellátását, 13 500 m3, pedig a közművekre kapcsolandó üzemek ipari igényének kielégítését szolgálja. Az egy főre jutó ivó víztermelés 150 liter. A víz szállítására és szétosztására össziesen 238 km hosszú nyomóvezeték, a hálózati nyomás biztosítására, továbbá víztárolásra 9 db 5 950 m3 ösztérfogatú víztorony építendő. A központi vízművek létesítésének költsége 156 millió forintra becsülhető. Kisvárda. A 30 000 fő fejlesztési lélekszámmal várossá kiépülő település 28 000 főre becsülhető belterületi lakosságának jövőbeni vízigénye 5100 m3/nap, melyen felül az ipar 3200 m3 mennyiségű igénye is jelentkezik. Az új központi vízmű 8400 m3/nap kapacitású víztermelő telepe a Vár környékén építendő ki, melyről a tervidőszak végén mintegy 16 db mélyfúrású kút fogja a kívánt vízmeny- nyiséget biztosítani. A vizet felhasználás előtt vas- és mangántaüanítani kell. A lefektetésre kerülő vezetékről 9 km főnyomóvezeték, 35 km pedig elosztóhálózat. A tarozás, valamint az üzemi nyomás biztosítására 1 db 1200 m3-es, illetve 1 db 500 m3-es víztorony fog megépülni. Az egyfőre jutó fajlagos ivóvíztermelés — az ipari vízelvonás figyelembevételével — 180 lit/nap. Nyíregyháza. A 90 800 főre fejlesztendő város perspektivikus vízigénye 18 700 m3/nap. Ezt a víz- mennyiséget a Kótaji épülő vízmű területén létesítendő további 8—10 db új fúrt kúttal biztosítani lehet. A víztermelő ^telepről 2 db 10—10 km hosz- szú 0 300 mm-es a. c. főnyomóvezeték fogja a vizet a város 67 km összhosszúságú elosztóhálózatába, illetve a 2 db (1800 m3 össztérfogatú) víztoronyba szállítani. A kutak vizének összegyűjtésére 2 db a 1500 m3-es szívómedence épül, melyből klórozás, továbbá vas- és mangántalanítás után szivattyúk nyomják a vizet az ikernyomóvezetékbe. A várható ipari vízelvonás 6400 m3, az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés tehát mintegy 140 lit. Mátészalka. A jövőben 26 000 fő belterületi lakosságú város napi vízszükséglete 8060 m3, melyből 3500 m3-t a vízműre kapcsolandó ipari üzemek igényelnek. A kívánt vízmennyiség előreláthatólag 10—15 db új fúrt kútból biztosítható, melyek vize vas- és mangántalanítás után juttatható csak el a fogyasztókhoz. Az új vízmű 8 km hosszú fővezetékből, 32 km hosszú elosztóhálózatból, ezen felül 2 db víztoronyból (1000 + 500 m3) fog állni. Az egy főre jutó víztermelés 180 liter. Nagykálló község 12 900 főnyi lakosságának perspektivikus vízszükséglete 1680 m3. Ez a vízmennyiség 12 db meglévő, továbbá 2—3 db új mélyfúrású kútból szerezhető be. A víz szétosztását a jövőben 16 km hosszú nyomócsőhálózat, a tározást pedig 1 db 350 m3 térfogatú víztorony biztosítja. Ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó perspektivikus ivóvíztermelés 130 liter. Nyírbátor nagyközség jövőbeni 10 900 fő lakosságának várható vízigénye az ipar részéről jelentkező 300 m3 ipari vízigénnyel együtt 2310 m3. E víz179
