Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.342 A főbefogadók jégjárásának ismertetése; a jégokozta rendellenességek A jégviszonyok szempontjából a területünkön levő vízfolyások jégviszonyaira jellemzők a Sebes- Körösön a körösladányi, a Kettős-Körösön a békési, a Hármas-Körösön a gyomai jégjárási adatok (1. 23. ábra,.) A Hármas-Körös alsó szakaszán a jég- előfordulás időtartama kb. 10%-al hosszabb a gyomainál. Az érintett folyókon évről évre mutatkoznak jég- jelenségeik. A jég beállásnak gyakorisága a Sebes- Körösön 100%, a Kettős-Körösön 90%, a Hármas- Körös alsó szakaszán 94—100%. A helyi tapasztalatok szerint a jégtorlasz-képző- dés veszélye1 miatt kedvezőtlen helyek a Sebes-Körösön a szűk nyílású hidak, a Fehér-Körösön, a hidak ési a gyulai duzzasztó feletti szakaszok. A belvízcsatornák műtárgyai eltömődésre hajlamosak. A jég nem okoz zavart a Kettős- és a Hármas- Körösön. 2.35 HORDALÉK 2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van töibb-kevesebb hordalék, mely lebegve, vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz. sebességétől (esésétől) függő hordiaiékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyobb szemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik. A nagyesésű, felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen Jelmagyarázatjégelófordulás 89 23. ábra. Jégviszmyok a jellemző szelvényekben
