Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapolódik, a folyó ágakra szakad. A hordáiékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemék is, a hordalékmeninyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a, nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartósságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalék viszonyait a szélsőségeik jellemzik. Itt számottevő hardaiékimozgéis csak nagyvizek idején van. Kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén. viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szaka- sz.akíon gyorsan, halad a berágódás, különösen a. kevéssé ellenálló üledékes kőzetekben; az esiéscsökfce- nés helyén a meder gyorsan, felitöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lépcsőzés), az utóbbin gyakori tisztogatásra, van szükség. Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozódást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befo24. táblázat Hordalékmérési eredmények Vízfolyás Sebes-Körös ! FeketeKörös Hármas•я N 4) a A mérőállomás neve 1 2 c <u X *-0) РЭ Távolság a torkolattól, km 55,3 4,6 48 Vízgyűjtő terület, 1000 km2 2,5 3,8 26 Átl. lebegtetett hordaléktartalom gm3 116 100 183 Évi átl. hordalék száll, lebegtetett, 1000 t/év 259 61 görgetett, 1000 t/év 4 2 Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm 0,06 0.03 görgetett, mm 0,4 0,1 í'enékanyag, mm 0,7 0,6 lyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A területen végzett hordalékmérések összesített eredményeit a 24. táblázat tartalmazza. Tekintettel a mérések aránylag kis számára, a közölt számértékek tájékoztató jellegűeknek tekintendők. A Berettyó mélyülő medrű folyó, kevés hordalékot hoz. Több a hordaléka a Sebes-Körösnek. A felső határon túli szakaszról homokos kavics érkezik, amely az eséstörés alatt lerakódik. Emiatt a Sebes-Körös medre gyengén mélyül, de zátony- képződésre hajlamos. A Hármas-Körös kevés hordalékot szállít, medre eléggé állandó. A Békésszentandrásd duzzasztó fölött jelentékenyebb hordaléklerakódást nem mutattak ki. A Kettős-Körösön mérések nem voltak, de az a körülmény, hogy a békésszentandrási duzzasztás határán nem tapasztalható számbavehető lerakódás, a folyó viszonylagos hordalékszegénységét bizonyítja. Ugyanez áll a Fekete- és Fehér-Körös rövid magyarországi szakaszára. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózióviszonyokkal Területünkön számbavehető erózió nincs. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízimunkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kisesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen, a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen, lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építem. Hasonló a, helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedvezőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy horda- léktartalom. Megjegyzendő, hogy a, folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 2.36 VÍZMINŐSÉG 2.361 A terület felszíni vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szemnyezett- ségi állapotának elbírálásánál ivó- és ipari vízellátásánál, valamint a mezőgazdasági vízhasznosításoknál a legfontosabb minőségi jellemzők az 02 fogyasztás, a bakteriológiai szennyezettséget kifejező
