Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Jellemző vízhőmérsékleti adatok C°-ban 23. táblázat Észlelés helye I. II. III. IV. V. 1 VI. 1 vu. VHI. IX. X. XI. ! xu- 1 évi Havi Hármas-Körös, Gyoma 1951—60 max. 5,4 7,1 12,8 16,0 23,2 25,0 28,0 27,0 25,0 20,0 13,3 8,4 28,0 átlag 1,3 1,3 4,6 10,3 15,9 21,1 23,1 23,0 19,2 12,2 6,5 3,0 11,8 min. 0,0 0,0 0,0 3,0 8,3 12,0 15,0 17,0 11,8 7,0 0,5 0,0 0,0 max. ingadozás 5,4 7,1 12,8 13,0 14,9 13,0 13,0 10,0 13,2 13,0 12,8 8,4 28,0 Kettős-Körös, Békés 1955—60 max. 7,0 6,5 12,5 16,6 24,2 25,0 27,9 27,0 25,0 19,0 12,4 9,3 27,9 átlag 1,6 1,9 5,3 10,6 16,4 20,6 22,2 22,3 17,6 11,2 6,7 3,9 11,7 mán. 0,0 0,0 0,0 4,3 7,4 12,5 15,2 16,6 10,9 5,0 1,0 0,2 0,0 max. ingadozás 7,0 6,5 12,5 12,3 16,8 12,5 12,7 10,4 14,1 14,0 11,4 9,1 27,9 Fekete-Körös, Sarkad 1955—60 max. 7,0 7Д 13,0 17,0 23,8 25,0 29,0 26,5 24,0 18,0 13,1 9,4 29,0 átlag 1,8 2,4 5,8 10,8 16,3 20,4 22,1 21,7 17,5 11,9 7,0 6,0 11,8 min. 0,0 0,0 0,0 4,0 9,0 15,0 16,9 17,5 11,8 7,0 1,0 0,0 0,0 max. ingadozás 7,0 7Д 13,0 13,0 14,8 10,0 12,1 9,0 12,2 11,0 12,1 9,4 29,0 Sebes-Körös, Körösszakál 1951—60 max. 6,0 7,0 11,5 19,0 22,0 26,0 27,0 28,0 25,0 19,0 14,0 9,0 28,0 átlag 1,8 2,2 4,9 10,7 15,8 20,8 23,1 22,1 17,7 11,6 6,8 3,7 11,8 min. 0,0 0,1 0,1 4,0 7,4 14,7 17,0 17,2 11,0 4,0 1,0 0,7 0,0 max. ingadozás 6,0 6,9 11,4 15,0 14,6 11,3 10,0 10,8 14,0 15,0 13,0 8,3 28,0 Minthogy a felszíni vizek hőmérsékletének alaku­lását az időjárási tényezőkön kívül számos egyéb körülmény is befolyásolja (lásd a 2.33 pontot), egy­máshoz közel fekvő vízfolyások, illetve állóvizek esetében is jelentékeny különbségek lehetnek a jég megjelenésének időpontja és a jégképződés üteme tekintetében. A felhalmozódott jég mennyiségétől és a víztér hőháztartási adottságaitól függően ha­sonló különbségek mutatkozhatnak a jég olvadá­sának ütemében és eltűnésének időpontjában is. Különösen szembetűnő különbségek tapasztalhatók a folyó- és az állóvizek jégviszonqainak törvénysze­rűségei között: a) A vízfolyásokon a jég az egész keresztszel­vényben képződik és a felszínen úszó jégtáblákban halmozódik fel. A folyó fokozatosan áll be — a jég­táblák elakadása miatt — alulról felfelé. A jégta­karót legtöbbször a tavaszi árhullámok szakítják fel és mivel ez a folyamat felülről indul, könnyen képződik jégtorlasz, esetleg jeges árvíz. Az egyes vízfolyások jégviszonyai és az egyes évek jégjá­rása között is jelentős különbségek lehetnek. A na­gyobb vízsebesség késlelteti a jégképződést, a sima, egészséges meder a beállást. A kisebb vízfolyások korábban fagynak be és hamarabb tisztulnak meg a jégtől, mint a nagyok. A mellékfolyó nélküli hosszabb szakaszok a jégtorlaszok miatt veszélye­sek. Csapadékban szegény tél vagy a vízfolyás alsó szakaszain kezdődő lassú enyhülés esetén a jég ve­szélytelen. Hosszú, hóban gazdag telet követő és felülről meginduló hirtelen melegbetörés könnyen okoz jeges árvizet; a veszély még súlyosabb, ha az árhullám kialakulása után ismét lehűlés követke­zik. b) A tavakon a jégképződés a felszínre korláto­zódik. A beállás többnyire hamarosan követi a jégképződés megindulását. A jégtakarót az olvadás gyengíti meg és a hullámverés töri össze. A jégtor­laszok a tavakon a szél hatására alakulnak ki a szélnek kitett partok mentén. A folyók duzzasztott szakaszai a jégjárás szem­pontjából is átmenetet képeznek a vízfolyás és álló­víz között. A jég megfigyelése a vízmércéknél történik. A viszonylag kevés helyen végzett észlelések — ki­egészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általá­nos tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítés­sel lehet közelebbről tájékozódni. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom