Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Jellemző vízhőmérsékleti adatok C°-ban

23. táblázat

Észlelés helye

I.

II.

III.

IV.

V.

1 VI. 1

vu.

VHI.

IX.

X.

XI.

! xu- 1

évi

Havi

Hármas-Körös, Gyoma 1951—60 max.

5,4

7,1

12,8

16,0

23,2

25,0

28,0

27,0

25,0

20,0

13,3

8,4

28,0

átlag

1,3

1,3

4,6

10,3

15,9

21,1

23,1

23,0

19,2

12,2

6,5

3,0

11,8

min.

0,0

0,0

0,0

3,0

8,3

12,0

15,0

17,0

11,8

7,0

0,5

0,0

0,0

max. ingadozás

5,4

7,1

12,8

13,0

14,9

13,0

13,0

10,0

13,2

13,0

12,8

8,4

28,0

Kettős-Körös, Békés 1955—60 max.

7,0

6,5

12,5

16,6

24,2

25,0

27,9

27,0

25,0

19,0

12,4

9,3

27,9

átlag

1,6

1,9

5,3

10,6

16,4

20,6

22,2

22,3

17,6

11,2

6,7

3,9

11,7

mán.

0,0

0,0

0,0

4,3

7,4

12,5

15,2

16,6

10,9

5,0

1,0

0,2

0,0

max. ingadozás

7,0

6,5

12,5

12,3

16,8

12,5

12,7

10,4

14,1

14,0

11,4

9,1

27,9

Fekete-Körös, Sarkad

1955—60 max.

7,0

7Д

13,0

17,0

23,8

25,0

29,0

26,5

24,0

18,0

13,1

9,4

29,0

átlag

1,8

2,4

5,8

10,8

16,3

20,4

22,1

21,7

17,5

11,9

7,0

6,0

11,8

min.

0,0

0,0

0,0

4,0

9,0

15,0

16,9

17,5

11,8

7,0

1,0

0,0

0,0

max. ingadozás

7,0

7Д

13,0

13,0

14,8

10,0

12,1

9,0

12,2

11,0

12,1

9,4

29,0

Sebes-Körös, Körösszakál

1951—60 max.

6,0

7,0

11,5

19,0

22,0

26,0

27,0

28,0

25,0

19,0

14,0

9,0

28,0

átlag

1,8

2,2

4,9

10,7

15,8

20,8

23,1

22,1

17,7

11,6

6,8

3,7

11,8

min.

0,0

0,1

0,1

4,0

7,4

14,7

17,0

17,2

11,0

4,0

1,0

0,7

0,0

max. ingadozás

6,0

6,9

11,4

15,0

14,6

11,3

10,0

10,8

14,0

15,0

13,0

8,3

28,0

Minthogy a felszíni vizek hőmérsékletének alakulását az időjárási tényezőkön kívül számos egyéb körülmény is befolyásolja (lásd a 2.33 pontot), egymáshoz közel fekvő vízfolyások, illetve állóvizek esetében is jelentékeny különbségek lehetnek a jég megjelenésének időpontja és a jégképződés üteme tekintetében. A felhalmozódott jég mennyiségétől és a víztér hőháztartási adottságaitól függően hasonló különbségek mutatkozhatnak a jég olvadásának ütemében és eltűnésének időpontjában is. Különösen szembetűnő különbségek tapasztalhatók a folyó- és az állóvizek jégviszonqainak törvényszerűségei között:

a) A vízfolyásokon a jég az egész keresztszelvényben képződik és a felszínen úszó jégtáblákban halmozódik fel. A folyó fokozatosan áll be — a jégtáblák elakadása miatt — alulról felfelé. A jégtakarót legtöbbször a tavaszi árhullámok szakítják fel és mivel ez a folyamat felülről indul, könnyen képződik jégtorlasz, esetleg jeges árvíz. Az egyes vízfolyások jégviszonyai és az egyes évek jégjárása között is jelentős különbségek lehetnek. A nagyobb vízsebesség késlelteti a jégképződést, a sima, egészséges meder a beállást. A kisebb vízfolyások korábban fagynak be és hamarabb tisztulnak meg

a jégtől, mint a nagyok. A mellékfolyó nélküli hosszabb szakaszok a jégtorlaszok miatt veszélyesek. Csapadékban szegény tél vagy a vízfolyás alsó szakaszain kezdődő lassú enyhülés esetén a jég veszélytelen. Hosszú, hóban gazdag telet követő és felülről meginduló hirtelen melegbetörés könnyen okoz jeges árvizet; a veszély még súlyosabb, ha az árhullám kialakulása után ismét lehűlés következik.

b) A tavakon a jégképződés a felszínre korlátozódik. A beállás többnyire hamarosan követi a jégképződés megindulását. A jégtakarót az olvadás gyengíti meg és a hullámverés töri össze. A jégtorlaszok a tavakon a szél hatására alakulnak ki a szélnek kitett partok mentén.

A folyók duzzasztott szakaszai a jégjárás szempontjából is átmenetet képeznek a vízfolyás és állóvíz között.

A jég megfigyelése a vízmércéknél történik. A viszonylag kevés helyen végzett észlelések — kiegészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általános tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítéssel lehet közelebbről tájékozódni.

68