Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
keretében a legfontosabb feladat — különösen a kisvízfolyásokon — a jól felszerelt, helyi adottságokhoz alkalmazkodó (országosan kb. 180) vízül o- zamnyilvántartó állomás 'kialakítása. Ez a különféle hidrológiai vonatkozású kérdések megoldásának alapja. Az országos állomáshálózat megfigyelési anyagára és az azt kiegészítő — rendszerint különleges célú, vagy rövid időtartamú — helyi megfigyelésekre támaszkodva a területi problémákra is megadható a kívánt mélységű válasz. E téren mind nagyobb feladatok várnak a vízügyi igazgatóságokra, illetőleg az ott működő mérnök-hidrológusokra. A viszonylag ritka, váz-szerű országos állomáshá- lózat, — mint lényegében állandó, törzshálózat-, minőségi fejlesztése mellett törekedni kell a közvetlenül a vízügyi igazgatóságiak hatáskörébe tartozó helyi állomáshálózatok kialakítására. Ennék keretében lehetne megoldani a vízfelhasználás mérését, és e hálózaton alapulhatna a vízügyi igazgatóságok operatív víz- gazdálkodása, a terület vízkormányzása is. 2.3122 A TERÜLETEGYSÉG VÍZRAJZI ÁLLOMÁSAI 1960-BAN A területegység állomáshálózatát a „Hidrológiai észlelőhálózat” c. 1 : 500 000 méretarányú térkép szemlélteti. A térkép feltünteti a kísérleti területeket is. A vízmérceállomás az állomások alaptípusa; vízállásadatokat szolgáltat. A vízállást 2 cm osztásközű öntöttvas lapvízmércén olvassák le előírás szerint minden reggel 7 órakor és délután 14 órakor. A napi kétszeri leolvasás sem biztosítja azonban minden esetben a vízállásadatsor folyamatosságát. Heves vízjárású vízfolyásokon teljes árhullámok kimaradhatnak az észlelésből, de a nagyobb ül. nyugodtabb vízfolyásokon sem lehetséges általában a finomabb vízállásingadozásök vagy pl. a tetőző vízállások észlelése. E mellett a leolvasott adatokat szubjektív hibák is terhelik. Ezért ma már számos állomáson óraművel hajtott rajzolóvízmérce írja folyamatosan a vízállást. Az állomások zömét a természetes vízfolyásokra és tavakra telepítették. A műcsatomák közül sajnos igen kevés van ellátva vízmérceóllomással. A vízmércék törzskönyvi adatait és az észlelt szélsőséges vízállásokat a 20. táblázat tartalmazza. A táblázat tájé59 332 Hármas-Körös, Békésszentandrás, duzzasztó felett 332/a Hármas-Körös, Békésszentandrás, du zzasztó alatt 333 Hármas-Körös, Kunszentmárton, 334 Hármas Körös, Bökény duzzasztó felett 334/a Hármas-Körös, Bökény duzzasztó alatt 335 Fekete-Körös, Sarkad 336 Fekete-Körös, Remete 337 Élővíz-csatorna, Gyula 337/a Fehér-Körös (Élővíz-csat.) Gyula, külső 338 Hosszúfoki csat., Tarhos 339 Hosszúfoki csat., Mezőberény 340 Gyepes csat., Tarhos 341 Sebes-Körös, Körösszakái 342 Sebes-Körös, Üjiráz 343 Sebes-Körös, Fokihíd 344 Sebes-Körös, Körösladány
