Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Az ipari üzemek vízellátásának megtervezésénél gondosan megállapítandók a legkisebb mennyiségi és minőségi vízigények, vagy kevésbé vízigényes új technológiai eljárások bevezetésének lehetősége. 2.208 Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme A Körösvidéken hat részleges csatomázottságú város van, melynek összes népessége 138 623' fő és ebből belterületen él 110 602 fő. A csatornarendszerek használatában a belterületi lakosság 1,5 %-a, 1675 fő vesz részt. Az összes csatornahossz csupán 20 km. A hat városban meglévő szenny- és csapadékvíz^- csatornák összesen 2339 m3/nap vízmennyiséget vezetnek el, melyből napi 739 m3 (32 %) házi (fekáliás) szennyvíz, 4,00 m3 (17%) szennyezett és 1 200 m3 (51 %) nem szennyezett ipari víz, A hat város közül kettőben és ezen kívül két községben összesen 12 jelentősebb üzemnek van saját csatornahálózata, önálló vízelvezetése. Az üzemek által kibocsátott víz mennyisége összesen 40 539 m3/nap. Ebből 1600 m3/nap városi közcsatornán keresztül, 38 939 m3/nap közvetlenül jut a befogadókba. Az elvezetett összes vízmennyiség 72 %-a nem szennyezett, 1,5 %-a fekáliás, 24 %-a savas, 0,2 %-a lúgos és 2,3 %-a egyéb szennyeződésű. A városi csatornahálózatok által elvezetett szennyvízmennyiségnek 4 %-a teljes, az ipari szennyvízkibocsátás 8 %-a teljes, 20 %-a részleges tisztítás után kerül a befogadókba. A terület szennyvizének egy részét a Körösök egyes ágai, másik részét tavak fogadják be. Békéscsabán és Gyulán a fő redpiens az Élővízcsatorna. A TVK terület csatornázási és szennyvíztisztási helyzete jelenleg teljesen megoldatlan. A mai 308 387 fő összes lakosságból mindössze 1,5 % él csatornázott területen, A vízellátás fejlesztésével egyidőben, a városi és községi, házi bekötéses vízellátás megvalósításával párhuzamosan feltétlenül szükséges a keletkező szennyvizek elvezetése és ártalommentes elhelyezése. A 20 éves lakásépítési programban előirányzott, a kor színvonalán álló lakások megépítése a megfelelő közművesítés függvénye. A fejlesztési tervek Békéscsaba, Gyula, Gyoma, Békés, Szarvas, Vésztő, Mezőberény, Sarkad és Kunszentmárton városok, illetve községek területén irányoznak elő központos vízellátást. A csatornamű kiépítése ugyanezen településekben indokolt, a házi bekötéses, valamint az egyidőben felfutó ipari vízihasználatokból származó szennyvizek tisztítási igénye miatt. A csatornázás-szennyvíztisztítás fejlesztése hozzájárul a lakosság fokozódó kultúrigényeinek kielégítéséhez, lehetővé teszi korszerű, kényelmes lakások építését, javítja a közegészségügyi helyzetet, megelőzi, illetve kiküszöböli a járványok, betegségek terjedését stb. A települések csatornázásának fejlesztésében alapul szolgáltak az 1980-ban várható távlati lakos- számok. Elsősorban a városias belterületi részek lakosságát kell csatornahálózattal ellátni. Így a központi csatornázásra előirányzott 9 település várható távlati 217 287 fő összes lakosságából 46%, azaz 99 500 fő lesz csatornahálózattal és szennyvíztisztító- berendezéssel kiszolgálva. Az ipari csatornázás fejlesztési alapját az iparágak távlati célkitűzései adták. A jelenleg kibocsátott, kielégítően nem tisztított 0,51 m3/sec. összes ipari szennyvíz a tervezés távlatában 1,0 m3/sec-ra emelkedik. A szennyvízmennyiségek részben a tervezett városi, részben a létesítésre előirányzott saját ipari tisztító berendezésekben lesznek kezelve. 1960 január 1-én a terület 308 387 fő összes lakosságának 1,5 %-a, 1675 fő van csatornázással ellátva. A 20 éves tervidőszak végén, 1979 december 31-én 335 830 fő lesz a TVK 47 településének összes lakos-száma. A fejlesztés során 9 település 217 287 fő teljes lakosszámából 99 500 fő fog csatornázott területen élni. A csatornaellátottság mértéke tehát 30 %-os lesz a TVK összes népességéhez viszonyítva. A jelenleg üzemelő 35 ipartelep összes vízkibocsátása kb. 0,51 m3/sec, melyből 0,47 m3/sec 12 jelentősebb üzemre esik. Az iparfejlesztés 20 éves távlatában 32 új, illetve bővülő üzemnél jelentkezik, többlet a vízelvezetés mennyiségében, 1979 végére az ipari üzemek által kibocsátott víz mennyisége a mainak kb. kétszeresére, azaz kereken 1,0 m3/see-ra emelkedik. Az elvezetett többletmennyiség 90 %-a szennyezett, 10 %-a nem szennyezett víz. Részben saját, részben városi szennyvíztisztító berendezésben a szennyezett mennyiséget tisztítás után, fogják a befogadókba bocsátani. Az előirányzott 9 központi csatornamű 99 500 fő belterületi lakos és a települések üzemiéinek víz- használatából származó szennyvizek ártalommentes elhelyezését biztosítja. A létesülő berendezésen a házi szennyvizeket teljes mennyiségben, az: ipari szennyvizeket csak részben, vezetik el, illetve tisztítják. A nagyobb ipari üzemek szennyvízének elvezetése és kezelése saját üzemi létesítményekkel történik. 2.209 Vízerőhasznosítás A Körösvidéken, a vizek kártételei ellen létesített művek megépítésével egyidőben megszüntették a vízerőkihasználást, amely addig malom-vízhasználatok formájában fennállott. Ugyanis a szakszerűtlen művek és azok kezelése nagyban elősegítette a vidék mocsarasodását. A folyószabályozások végrehajtása után beállott adottságok már nem voltak gazdaságosnak mondhatók energiakihasználás szempontjából. A Körösvidék folyóinak a Hármas-, Kettős-, Selbes-, Fekete- és Fehér-Körösök elméleti vízerő- készletei vizsgálata megállapította, hogy a vidék összes átlagos elméleti vízerőkészlete 4 925 kW, átlagos évi energiatermelése pedig 35,29 millió kWó-ra tehető. A meglevő békésszentandrási és a még tervezett körösladányi és békési vízlépcsők energiakihasználási vizsgálata alapján a nagylétesítményeknél mindössze 2550 kW volna hasznosítható évi átlagos 10 millió kWó energia termelése mellett. A vizsgála312
