Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tok eredménye, hogy vízerőművek létesítése a Körösökön nem gazdaságos. A békésszentandrási vízlépcsőnél azonban az öntözés érdekében a Tisza III. vízlépcső bögéjéből a Tisiza-Körös csatorna közbejöttével átvezetett víznek a Körösökön felfelé történő szállítása érdekében meg kell építeni 50 m3/sec vízmennyiségre a reverzibilis csőturbina-telepet. E telepnél a vezetácdós időn kívüli vízerő teljesítmény 1670 kW és a termelhető energia 5,9 millió kWó. A két tervezett lépcsőnél, nevezetesen Békésnél 700 kW, Körösladánynál pedig 180 kW villamos- teljesítmény nyerhető 3,15 millió, illetve 0,92 millió évi összes energiamennyiség mellett. E két utóbbi helyen a 66 fillér/kWó és 1,27 Ft/kWó fajlagos energia-önköltség miatt vízerőtelepek létesítése csak távolabbi időpontban — vagy egyáltalán nem — jöhet számításba. 2.210 Viziutak és kikötők A Körösök csatornázását illetően az első kormányhatározat 1902-ben jelent meg, 1906-ban pedig megépült a Hármas-Körös 5,3 fkm-nél a bökényi vízlépcső és hajózsilip, amely 77,69 m A. f. duzzasztás! szint mellett 37 km hosszban tette lehetővé a hajózást a Hármas-Körösön. Majd 1933-ban a Tiszántúl öntözésével kapcsolatosan 1937—42-ig megépült a Hármas-Körös 48 l'km-ben a békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip, amely a megállapított 82,16 m.A.f. duzzasztás! szint mellett, további 72,7 km hosszban biztosította a körös hajózást, nevezetesen Körösüadányig a Sebes-Körösön és Békésig a Kettős-Körösön. A duzzasztóval egyidőben megépült a Hortobágy— Berettyó torkolatnál az árvízkapu, kikötő és téli haj ómenhely létesült Békésen. Szabadtéri tározás és rakodás céljára a békési, mezőberényi, körösladányi, gyomai és az endrődi közúti hidaknál, a mezőtúri és szarvasi kompoknál, az öcsödi és kunszentmártoni közúti hidaknál, a szelevényi tanácsháznál és végül a bökényi kompnál vannak kijelölt rakterületek, összesen. 7,3 ha kiterjedésben, évi 490 000 t kapacitással. A két vízlépcső komplex rendeltetésű, mert jelentős szerepet töltenek be a körösvidéki öntözések fejlesztése terén. A víziúton a már említett hármas-körösi hajóforgalmon kívül 1980-ig várhatóan, a Kettős-Körösön 500 000 tkm/km víziszállítás lesz. Békés felett a Kettős-Körösön 1980-ig történő megvalósításra egy duzzasztó beépítése lett tervbe véve az öntözés továbbfejlesztése érdekében. Miután itt hajózsilip egyelőre nem épül, Békés felett víziút-feglesztés 1980-ra nem lett előirányozva. A Sébes>-Körös és Berettyó hajózhatóvá tételét 1980-ig a körösladányi és vargazugi vízlépcső szolgálja. A víziútfejlesztéssel kapcsolatos munkák építési költsége mintegy 6,3 millió Ft. Természetes víziútnak számít a Hármas-Körös 5,3 km hosszú torkolati szakasza. Jelenlegi állapotában is alkalmas az 1980-ig tervezett 550 000 tkm/ km hajóforgalom lebonyolítására, fejlesztési munkákat e szakaszon előirányozni nem kell. A Körösök víziútján 400—650 tonnás uszályok járatása a leggazdaságosabb, de a hajózás fellendülése eseten, főleg átmenő forgalomban 1000 tonnás uszályok is jól hasznosíthatók. A Körösökön állandó haj ózóút-ki tűző szolgálat szervezésére nincs szükség. A Kettős-Körösön Békés—Hosszúfok között, a Hármas-Körösön Öcsöd térségében, valamint a torkolati szakaszon száraz hajózási idényben kell esetenként időszakos1 úszókkal a hajóútat megjelölni. A duzzasztók és hajózsilipek környéke azonban állandó kitűzést igényel. Mind a meglévő, mind a tervezett vízlépcsőknél villanólámpa-rendszerrel való kitűzést kell bevezetni. Későbbi, 1980 utáni fejlesztésként 85,65 m A. f. békési duzzasztott vízszint mellett a Kettős-Körös felső 12,6 km, a Fekete-Körös 13,5 km és a Fehér- Körös 5 km hosszú szakaszainak víziúttá történő kiépítése tervezett. A szükséges 2,5 m hajózási vízmélység a duzzasztási idény alatt rendelkezésre áll. A tervezett tényleges hajóút szélessége 30 m. Szükséges létesítmények a Fekete- és Fehér-Körösökön egy-egy hajóforduló. A Kettős-Körös Békési Vízlépcsője alatt mintegy 2 km hosszban, 40 m szélességben kotorni kell;. A hajózási igény jelentkezésekor a békési vízlépcső mellett 12X85 m hajózsilip létesítendő. A várható forgalom a Kettős-Körös—Fekete-Körös víziúton 300 000 tkm/km, a Fehér-Körösön 20 tkm/km. A Körösladányi Vízlépcsővel egyidejűleg itt kikötő építéséről kell gondoskodni. A Sebes-Körös mentén rakodóhelyek létesítéséről, ill. berendezések beszerzéséről és elhelyezéséről kell gondoskodni. A körösladányi kikötő a vízlépcső felett a jobbparton létesülne a szükséges berendezésekkel. A kikötő évi kapacitása 50 000 tonna. A tömegáruk rakodására a fokközi híd felett a jobbparton, a körösladányi közúti híd környékén a balparton szabadtéri tároló területek létesülnek. A sarkadi cukorgyár szállításainak lebonyolítására 1980 utáni időszakban a Fekete-Körösön 12,1 fkm-nél a jobbparton kikötőlétesítése tervezett, gépesített rakodással, korszerű felszereléssel. A sarkadi kompnál 12,9 fkm-nél a balparton hajófor- dulóra van szükség. Rakodó területek létesülnek a remetei közúti híd alatt. A Fehér-Körös 0—4,5 fkm közötti szakaszán a balparton, a gyulai közúti híd alatt 30 000, ill. két oldalon a dobozi közúti híd alatt pedig balol- 20 000 t/év várható kapacitással. A Kettős-Körös 127,5 fkm-nél Szanazugban minddalon egy-egy rakodó létesül, összesen 35 000 ton- na/év rakodó kapacitással. A Kettős-Körös 113,5 fkm-nél lévő békési téli haj ómenhelynek két további 1000 tonnás uszályt befogadó kapacitásra való bővítése indokolt egy 80-25 m2 területű telelőmedencével. A körösi viziutak fejlesztésére megépíteni javasolt Körösladányi Vízlépcső kivitelezése 1975 körüli időben várható, a Békési Vízlépcső feletti ví- ziút megvalósítását 1980 utáni időszakra tervezték. 40 12 TVK 313