Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tehát 1960. évben, a területen termelt halhús egy főre eső mennyisége 2,42 kg. A fejlesztést a halhús iránti növekvő belföldi és exportigény megköveteli és a kormányzatunk népgazdasági célkitűzései előirányozzák. A Körösvidéken meglévő olyan területek, amelyek célszerűen és gazdaságosan csak haltenyésztés útján hasznosíthatók, több helyen találhatók. A fejlesztésnek határt szab a vízhiány, amely főleg a tenyészidőszákban a területen erősen érezhető. Ezért a fejlesztés részben a belvizeik hasznosítására támaszkodik. A természetes vizek halászati fejlesztésének alapja az új halászati törvény rendelkezéseinek alkalmazása a termelés belterjesebbé tételére az átlagos 1,5 q/ha fajlagos hozam elérése érdekében. A tógazdaságok kitérj edésnéek növelését a Keretterv 1980-ig 4793 ha, a távolabbi időben pedig további 1000 ha területtel kívánja neveim 8 q/ha fajlagos termelés mellett. A tervezett halastavak megtöltéséhez, 30% öntözési vízhasználat előirányzásával 76 396 000 m3 víz szükséges, ami 60 napos télvégi, ill. koratavaszi megtöltési időre vetítve 14,74 m3/sec vízs ugarnak felel meg. Szennyvizek hasznosítására a keretterv 100 ha területet, napi 5 000 m3 szennyvízfelvételt tervez. — A rizsföldi járulékos haltenyésztés területe 350 ha. A tervezett fejlesztés nyomán 1980-ban a Körös- vidéken termelt halhús fejadag 9,23 kg/fő/év lesz. A Körösvidéken a meglévő és tervezetteken felül még vannak további lehetőségek halastavak építésére, ezeket a mezőgazdasági művelésre alig hasznosítható, gyenge termőlképességű területeket fel kell deríteni és körülhatárolni. 2.207 ivó- és ipari vízellátás A Körösvidéken a vízellátás kérdésének megoldása igen nagy nehézségekbe ütközött, részben a városi települések lassú fejlődése, az ipar hiánya és főleg a szétszórt, tanyaszerű települések nagy száma miatt. A Körösvidéki 12. sz. TVK terület 308 3'87 fő ösz- szes lakosságából jelenleg 18,3 % részesül törpe-, körzeti vagy lakótelepi vízellátásban. További 27% közkutaíkról szerzi be ivóvizét. Tehát a lakosságnak csak 45,3%-a van jó ivóvízzel ellátva. A lakosság több mint fele nem éppen kifogástalan magánku- takból elégíti ki vízigényét. A jó ivóvízzel el nem látottak fele ma még a települések külterületén él. Az ipari központok kialakulása, a települések városiasodása, az életszínvonal emelkedése, a közművesítés jelenlegi rendkívül alacsony fokának megszüntetésére irányuló kormánytörekvés és a 20 éves lakásépítési program megkívánják a jó ivóvízzel történő ellátás fejlesz.- tését. A Körösvidéken jelenleg 35 kisebb-nagyobb ipartelep üzemel 0,57 m3/sec együttes frissvíz-igénnyel. Ennek továbbfejlesztését a mezőgazdaság átalakulása következtében felszabaduló munkaerőfelesieg foglalkoztatása, a területi nyersanyag gazdaságos feldolgozása, a helyi szükségletek jobb kielégítése érdekében meginduló ipari fejlődés kívánja meg. Áz ivóvízellátás fejlesztésére elsősorban a településenként 1980-ban várható lakosszám szolgált alapul. A 47 település mai együttes lélekszáma 20 év alatt 9%-kal emelkedik. A városi lakosság száma a természetes szaporulatnál nagyobb mértékben növekszik, míg a községeké a városok elszívó hatására fokozatosan, csökken. A Körösvidéknek 1980-ban várható lélekszáma 335 830 fő. Egy-egy település várható vízigényét a fejlesztési távlat lélekszáma eredményezi. A fejlesztés a jelenlegi ellátottságon felüli távlati igényeket hivatott kielégíteni. Az ipari vízellátás 1,00 m3/sec mennyiségű fejlesztési alapját a távlati iparfejlesztési célkitűzések adták. A terület hét településén 3'2 üzembővítés:, illetve új üzem létesítése várható. A jelenlegi ipari vízellátottságon felüli igény 67 %-a a Békéscsabán, Gyulán és Szarvason létesülő konzervgyárak és a bővülő satkadi cukorgyár szükségletéből adódik. Fejlesztési alapelvek: 10 000 főnél népesebb településeket korszerű vízművel kell ellátni. Kisebb településeknél lehetőleg törpevízművek útján vagy szükség szerint közkutas rendszerrel kell megoldani az ellátást. Házi bekötés esetén az előirányzott fejadag 100— 300 lit/fő/nap, törpevízművek, közkifolyókról vagy közkutas ellátásnál 40—50 lit/fő/nap fejadagot kell előirányozni. Az utcai közkifolyók, közkutak elhelyezése minden lakos számára biztosítsa a 150—250 m távolságon belül való ivóvíz-beszerzési lehetőséget. Az ipari nyersvízminőségű igényeket lehetőleg felszíni vízkészletből kell kielégítem. A 20 éves tervidőszak végén 1980-ban a területen lévő 47 településből 11 településen. 221 158 fő városi (községi) — 29 településen 90 005 fő törpevízművel és 7 településen 9012 fő közkutakkal lesz ellátva, 320 176 fő, az összlakosság 96%-ának ivóvízigénye nyer kielégítést. Városi, községi vízművek létesülnek 9 helyen, ösz- szesen 41 140 m3/nap csúcsigény kielégítésére 297,75 millió Ft-ra becsült beruházási költség mellett. Törpevízművek állami támogatással 15 helyen létesülnek, összesen 5062 m3/nap vízigény kielégítésére, 46,76 millió Ft összes beruházási költséggel. Társulások útján létesülő törpevízművek 15 helyen összesen 2240 m3/nap vízigény kielégítésére, összesen 26,49 millió Ft-ra becsült összeggel. Közkutas ellátás van tervbevéve 7 helyen, összesen 280 m3/nap vízigény kielégítésére, 4,35 millió Ft összes létesítési költséggel. A vízellátás rétegvízből történik 563 lit/s felhasználásával. A vízmérleg szerint a Körösvidék rétegvíz-készlete 3,0 m3/sec, mindössze 2%-ban, igénybevéve. Az ipari vízellátás fejlesztése 7 település, köztük elsősorban Békéscsaba város iparosodását segíti elő. A 32 új, illetőleg bővített üzem ipari vízszükséglete 0,57 m3/sec-ról 1,15 m3/sec-ra emelkedik. A felszínalatti vízkészletek igénybevétele előtt részletes hidrogeológiai és minőségi jellemzőit ismertető szakvélemény készítése szükséges. Nagyobb számú vízműkutak telepítésének igénye esetén, a víztartó rétegek adatait előzetes feltáró fúrással kell ellenőrizni. 311
