Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
2.205 Öntözés A Körösvidéken az öntözés az általános vízrendezési munkák befejezése után azonnal megindult éspedig a rétöntözés vonalán, mivel az extemzív legelőgazdálkodás felszámolása révén a takarmánypótlásról gondoskodni kellett. Az öntözés először az Élővíz mentén nyert nagyobbarányú fellendülést éspedig kertgazdálkodás vonalán, amely fejlődésének csúcspontján 1936-ban volt 600 ba öntözéssel. A Fekete-Körös Társulat területén, rendszeresen igyekezték bevezetni és fejleszteni az öntözést, elsőnek vezették be a Körösvidéken a 'rizsöntözést, amely hamarosan elterjedt, mivel a második világháború idején és azt követően igen jó jövedelmet biztosított. A rizsöntözés főleg a szarvasi Körösholtág és a Hármas-Körös mentén Kunsxentmárton térségében terjedt el. Az Országos Öntözésügyi Hivatal 1930 év óta kezdődő és az öntözési törvény végrehajtását célzó tevékenysége jó hatással volt az öntözés fejlődésére, amelynek érdekében létesült a békésszentandrási duzzasztó is, a hivatal tervezése és kivitele nyomán. Az öntözéses gazdálkodás fejlődését a második világháború, majd ezt követően a területi háborús események gátlólag befolyásolták. Az 1947-ben kezdődő 3 éves terv végére a Körösvidéken 655 öntözőtelep működött 4345 ha területtel, zömben — 68%-ban — rizstelep. A rizsöntözés terén beállott hanyatlás, majd az 1957—58. évi kezdeményezésiek során — az öntözési stabilizálás eredményeként — megindult a szántóföldi öntözés is, valamint a szétszórt települések, fürtökbe, rendszerekbe foglalása. Jelenleg a Körösvidéken az öntözőtelepek egy-egy vízfolyás, holtág vagy főcsatorna mentén vannak sűrítve, összevonva. Külön rendszerbe soroltak a Hármas-Körös balparti nagykiterjedésű öntözései, amelyek már a tiszavölgyi öntözőrendszerekhez tartoznak, míg a Körösvidék többi öntözése összefoglalóan 10. Tisza- völgy rendszeren kívüli elnevezés alatt nyilvántartott az alábbi csoportosításban: 1. Sebes-Körös balpart vízrendszere 295,5 ha 2. Holfc-Sebes-Körös vízrendszere 3. Kölesér-Határér-Hosszúfoki vízrendszere 629,0 „ 4. Kettős-Körös vízrendszere 827,4 „ 5. Boldishát öntözőfürt vízrendszere 297,3 ,, 6. Fekete-Körös vízrendszere 1751,2 ,, 7. Hármas-Körös balparti vízrendsz. 4900,0 ,, 8. Félhalmi öntözőrendszer vízrendsz. 351,3 „ 9. Élővíz csatorna vízrendszere 1054,5 ,, 10. Kútöntözések 100,0 „ 11. Helyi vízfelhasználás 350,0 „ Tekintettel a területi adottságokra és lehetőségekre, a körösvölgyi öntözések nagyarányú fejlesztése elsőrangú népgazdasági célkitűzés. A szükséges vízmennyiség a területi tározással és a tiszai rendszerből való vízátvezetéssel biztosított. A könnyebb áttekintés végett a tervezett fejlesztést táblázatosán szemléltetjük. Fejlesztés ]; ha 2 Rendszer neve 1965-ig 1980-ig 1980-tól teljes fejlesz tés í. Sebes-Körös 490 7 310 10 000 17 800 2. Holt-Sebes-Körös 590 510 10 000 11 100 3. Kölesér—Határér— Hosszúfok 1 000 400 — 1 400 4. Kettős-Körös 1 250 4 450 9 300 15 000 5. Fekete-Körös 1 870 3 130 8 000 13 000 6. Élővíz cs. 3 070 8 230 5 900 17 200 7. Hármas-Körös 1 956 — — 1 956 8. Begécs—Fancsika t. — 1 400 5 300 6 700 9. Kútöntözések 600 1000 1 000 2 600 10. Orosházi ö. r. 114 7 400 35 220 42 734 11. Decs—Fazekaszug 2 777 — — 2 777 12. Szarvas—Káka 5 000 2 484 — 7 484 13. Öcsödi 3 100 9 984 — 13 084 Rendszeren kívül 14. Mindszenti ö. r. 694 — — 694 15. Öcsöd— Kúnszentmárton 200 500 — 700 16. Orosháza—Nagyszénás 250 550 — 800 Mindösszesen : 22 961 47 348 84 720 155 029 A tervezett szükséges vízmennyiség 64,31 m3/sec. A beruházási összköltség 2444,62 millió Ft. A teljes fejlesztés területre vonatkoztatott művelési ág szerinti %-os előirányzat: rizstelep 2.4% 3 750 ha szántóföld, kert 90,3% 140 000 ha rét-legelő 6.8% 10 500 ha egyéb 0,5% 779 ha 2.206 Halászati vízhasznosítás A Körösvidék természeti adottságai kiválóan alkalmasak a haltenyésztésre. A Körösök mederszabályozása, az árvízvédelem kiépítése és az öblözeték belvízrendezésének szükségszerű következménye a vizek hasznosítása. Az öntözésen kívül a természetes vízi, tógazdasági és járulékos haltenyésztés vált fontos vízhasznosítási móddá. A Körösvidék vízfolyásainak, holtmedreinék és természetes halászásra felhasználható csatornáinak összes vízterülete 2900 ha, átlagában 1,0 q/ha fajlagos halhozammal. Az, 1960. december 31-ig kiépített tógazdaságok száma 9, mind Békés megyében, hat db a Körösvidéki, három db az Alsótiszavidéki VÍZIG területén. A kiépített területük 1549 ha, ebből halasított vízterület 1404,3 ha. A tavakban tároZható bruttó vízmennyiség 14 974 400 m3, az összes, halhozam 9236 q, átlagosan 6,58 q/ha fajlagos hozam mellett. A vidék lakosságának száma kereken 500 000 fő, 310
