Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
1.911 Villamosenergia-termelés a területen csupán a békéscsabai hőerőműben történik, amelynek napi vízfelhasználása 21 670 m3/nap, ami a területi ipari vízszükségletnek 40%-a, kielégítése részben a városi vízellátásiból. 210. Építőanyagipar 2111. Tégla-, cserép- és tűzálló-anyagipar A téglaipart a területen a békéscsabai és kún- szentmártoni téglagyárak képviselik, amelyeknek együttes vízigényük napi 485 m3/nap. Kielégítése saját kutakból. 292. Rostkikészítő ipart a területen a sarkadi és tomádi kendergyár képviseli, amelynek napi víz- szükséglete 170 m3/nap. A rostkikészítők szennyvizeit gondosan deríteni, illetve rothasztani kell, mert különben a befogadó vizét erősen fertőzik. A derítő berendezések fejlesztése tervezett. 320. A békéscsabai ruházati ipar üzeme 400 m3/ nap vízmennyiséget használ. Szennyvizeinek derítésére — amennyiben az festékanyagot vagy egyéb szennyező anyagot tartalmaz — különösképpen ügyelni kell. A szennyvízelvezetés a városi csatornahálózat köziben jöttével tervezett. 350. Élelmiszeripart a területen Békéscsabán egy húsüzem, egy baromfifeldolgozó üzem, Gyulán két húsüzem, a sarkadi cukorgyár és két konzervgyár képviselik, amelyéknek összes napi vízszükséglete 29 370 m:i/nap. B) ÉPÍTŐIPAR 412. Mélyépítőipar kapcsolata a vízgazdálkodással általában szoros, legtöbbször különböző vízgazdálkodási létesítményekre vonatkozik. 4121. Hídépítés és fenntartás kivitelezésénél fontos a hídnyüásnak a hidraulikai követelményekhez való alkalmazkodása és a híd pályaszerkezetének a hajózás és árvíz érdekeinek megfelelő kiképzése. A területen jelenleg nincs olyan híd, amelyet hajózási szempontból át kell építem. 4122. Útfenntartás. A pályatest víztelenítése érdekében a csapadékvíz elvezetéséről a vízépítési követelményeknek megfelelően kell gondoskodni, az út alatti átereszeket pedig a vízügyi hatóság előírásai szerint kell kiépíteni. 4151. Az építőipari tervezésnél tekintettel kell lenni arra, hogy a VII. és XII. fejezetek tervezett halastavainak és tározóinak helyére építményt ne tervezzenek. Általában a területi tervezés megkezdése előtt a vízgazdálkodási érdekek figyelembe vétele céljából a vízügyi igazgatóságot meg kell keresni. 490. Vízépítés és vízrendezés részletes ismertetése a fejezet 2.2 pontjában található. C) MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET 512. Állami gazdaságok. A területen több állami gazdaság van, amelyeknek a belterjes gazdálkodásra vonatkozó célkitűzései igen szoros kapcsolatban állnak a vízgazdálkodással, az öntözővíz-berendezés, 1.91 Villamosenergïa-ipar Öntözés-technológiai vonalon, belvízrendezés és hasznosítás, halastavak üzemeltetése révén. Használati vizeket illetően a gyomai központ a községi vízellátási hálózatba kapcsolódik. Az egyes gazdaságok saját vízellátással rendelkeznek. 513. Kísérleti gazdaság a területen a szarvasi ÖRKI, amelynek mezőgazdasági és vízgazdálkodási tudományos kutatásai nagyban elősegítik a területi vízgazdálkodást. Szarvas kapcsolatot tart a VIZIG- gel. 514. Békéscsabai tangazdaság a gyakorlati mező- gazdasági és meliorációs technológiát illető szakoktatást biztosít, szoros kapcsolatban a vízgazdálkodási kérdésekkel. 530. Állami mezőgazdasági gépállomások közreműködnek a talaj vízháztartását elősegítő különböző talajművelő eljárásoknál és végzik a másodlagos öntözési üzemelést. Vízellátásuk többnyire községi hálózatból vagy saját kútból történik. 531. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek vízgazdálkodási kapcsolatai azonosak, illetve hasonlóak az állami gazdaságokéhoz. Használati vízszükségletük fedezése többnyire saját kutakból. 560. Az erdőgazdaság területi szervei közreműködnek a belvízi csatornák menti fásítás munkájában. D) SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 611. Közforgalmú vasutak üzemelési vízellátása a területen a békéscsabai, kétegyházai, lökösházai és gyomai fűtőházak, valamint tápvízkutafcból történik napi 3280 m3 vízmennyiség felhasználásával, saját kutakból. 626. Célfuvar. A célfuvart lebonyolító telepek (AKÖV, SZEFU, ÉPFU stb.) elősegítik a vízgazdálkodási jellegű építmények anyagellátását és döntő szerepük van az árvízvédekezésnél. 640. Víziszállítás 641. Hajózás. Az építőanyagipari, mezőgazdasági termények, tüzelőanyag és egyéb tömegáru szállítását bonyolítja le gazdaságosan. A körösvidéki hajózás nincs még kellően kihasználva, mindössze az alsó szakaszon van némi hajózás, kb. 8300 to/év. forgalmat bonyolít le. A felsőbb szakaszok forgalma vízépítési anyagszállítás, 3 000 t/év. Fejlesztése érdekében megfelelő áruátirányítási politikáról kell gondoskodni. 660. Hírközlés. A vízgazdálkodással való kapcsolata a napi vízállásjelentés rádióközlése, valamint árvízvédekezés alkalmával a távbeszélő kapcsolat. E) LAKÁS ÉS KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS A kormányzat településfejlesztési célkitűzései a Körösvidéket elsősorban érintik, a tanyavilág felszámolása következtében kialakítandó szocialista települések létrehozása révén. Ez a nagyarányú program széles alapú kommunális ellátás tervezését teszi szükségessé a területen. 811. Víz- és csatornázási művek és fürdők. Ezzel a kapcsolattal a Keretterv VIL. IX., XIII. és XIV. fejezetei kimerítően foglalkoznak. 306
