Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
F) EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 841. Kórházak szennyvizeinek elvezetésénél nemcsak megfelelő derítésről, de kellő fertőtlenítésről is kell gondoskodni. 845. Közegészségügyi és járványügyi állomás feladatköréhez tartozik általában a vizek egészség- ügyi követelményeinek vizsgálata vizfertőzések megaka dály ozá sara. 860. Üdülés. Üdülési lehetőségek fokozásának szolgálatában állanak a tervezett folyócsatomázá- sok, folyómenti üdülőtelepek, valamint a nagy víztározók menti üdülések elősegítése. G) KULTURÁLIS ELLÁTÁS 900. Nevelés, oktatás 904. Középfokú oktatást nyújt a vízgazdálkodás tárgykörében a békéscsabai Mély-, Víz- és Hídépítési Technikum. 906. Tanfolyamokat a vízgazdálkodással kapcsolatban a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság időközönként szervez technikumi, szakmunkási és öntö- zéstecihndlógiai továbbképzés céljából. 940. Sport. A vízgazdálkodással kapcsolatos sportágak fejlesztését a területen célozzák a nagylétesítmények és síkvidéki víztárolók által nyújtott úszás, csónakázás, vitorlázás és horgászat alkalmainak megteremtése révén. H) EGYÉB ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI SZERVEK 950. Igazgatás. A vízügyi igazgatást a területen a vízügyi hatóság jogkörrel a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság gyakorolja. 961. Jogbiztonság. Súlyosabb természetű vízügyi kihágások megtorlására az ügyészség szervei illetékesek. 962. Rendészet. Rendészet területi szervei (Rendőrség, Tűzoltóság, Légoltalmi szervek) közreműködnek részben a vízügyi kihágások felderítésénél és nagymértékben az árvízvédekezésnél. 980. Pénzforgalom 981. Bank- és takarék közreműködik a vízgazdálkodási beruházások pénzügyi lebonyolításánál. A fentiekből kivehetően a vízgazdálkodás általában és a Körösvidéken konkréten igen sokfelé ágazó kölcsönhatást fejt ki a többi népgazdasági ágra. A lényegtelenebb kérdéseket a felsorolás nem érinti. 2. A 12. SZ. KÖRÖS VIDÉKI TERÜLETI VlZGAZDÄLKODÄSI KERETTERV ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 BEVEZETÉS Jelen Keretterv folyamán az egyes fejezetek 1. pontjaiban a jelen vízgazdálkodási állapotra vonatkozóan végzett feltárások megmutatták, hogy míg a vizek kártételei ellen foganatosított munkák a legjobban megfelelnek a célnak, úgy hogy azok már csak kisebb mérvű fejlesztést igényelnek, addig a vízfelhasználás terén a vízmérleg nem tesz lehetővé fejlesztést. A tervezett vízgazdálkodási feladatok megvalósítása a területen lehetővé teszi a vidék adottságaiból származó fő népgazdasági törekvést, a mezőgazdaság szocialista átalakításának a végrehajtását a többtermelés egyidejű messzemenő biztosítása mellett. A terület jellegének megfelelő ipar arányos fejlesztése, a mezőgazdasági és halgazdasági fejlesztéshez és termésnövekedése megvalósításához szükséges vízmennyiségek biztosítása, területi tarozás és más vízgyűjtőkből történő átvezetés útján, a jelen helyzethez viszonyítva a terület gazdasági életének nagyarányú fellendülését eredményezi. Ennek folyományaként a meglévő és még tervezett víziutak gazdaságos és eredményes kihasználása is megindul a termények olcsó szállítása érdekében. A terület eddigi aszályos jellege a medertározá- sok, nagykiterjedésű halastógazdaságok és síkvidéki víztárolók létesítése által erősen mérséklődik. Kedvező lehetőségek nyílnak a városok és lakóterületek, mezőgazdasági központok létesítésére, általa a népgazdasági célkitűzések megvalósítására, ami a területen az életszínvonal általános és gyors fellendülését eredményezi. A vízgazdálkodási szakágazati csoportosítás sorrendjében a Keretterv összefoglalása a következő: 2.2 A 12. sz. Kőrösvidéki Vízgazdálkodási Keretterv 2.201 Természeti adottságok. Területi vízkészlet A Körösvidéknek a vízgazdálkodás szempontjából fontos természeti adottságait illetően, éghajlatát kontinentális, szélsőséges jellegűnek minősíthetjük. Vízgazdálkodási következményei: a folyók hirtelen vízszínemelkedésének lehetősége bármely évszakban és tartós, igen alacsony vízállást eredményező aszály; a vízfelületek jégpáncélját létrehozó hideg tél, nyári csapadék-maximum ellenére nagy párolgási veszteséggel járó forró nyár, alacsony légnedvesség, a napsütéses órák magas értéke. Földtani viszonyokat illetően a vízgazdálkodást az érintett terület vékony talajvízréteg-szintje alatt levő réteg érdekli. Anyag szempontjából vízgazdál- kodásilag azok a minőségileg változó tulajdonságok fontosak, amelyek a kőzetet fizikailag és kémiailag jellemzik a vízzel való érintkezésben. A felszíni formák és szintviszonyokat illetően a Körösvidék sík terület, keletről nyugat felé, és északról délnek irányuló szelíd lejtéssel. A terület szintje az országhatár közelében 91,00 m Orsz., nyugati szélén 88,00 m Orsz:. Legmélyebb terepszintje 84,0 m Orsz. Szeghalom térségében. Talaj adott ságok szempontjából a Körösvidék területe igen változó. A keleti részen mezőségi lösz, a mélyebb részeken fekete réti agyag, nagykiter307
