Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

XVIII. FEJEZET

Л vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok

1. VÍZÜGYI szervezetek a területen

A 12. vízgazdálkodási terület a Körösvidék, a Tiszántúl délkeleti részén, közel háromszög alakban helyezkedik el. Nyugati csúcspontja a Hármas-Körösnek a Tiszába torkollásánál van. Északi oldalát a Hármas- és Sebes-Körösök nyomvonala képezi. Keleti oldalát a magyar—román országhatár alkotja, délkeleti irányú harmadik oldala a Hármas- Körös torkolattól az orosházi lösz-háton át, általában a Körösök vízgyűjtőjének déli záróvonalát követi, az országhatárig húzódóan.

Kiterjedése 3058,6 km2, amely főleg Békés megye területére esik. Szolnok megyére 121,80. Csongrád megyére 70,30, Hajdú-Bihar megyére pedig mindössze 65,80 km2 jut belőle.

Ez a vizek kártételei ellen, általában, jól védett országrész mezőgazdaságilag igen értékes terület, amely belterjes öntözéses, gazdálkodásának fejlesztése, valamint az ehhez szükséges vízmennyiségnek biztosítása érdekében jól szervezett és irányított vízgazdálkodást igényel.

A vízügyi szervezet fejlődését a Körösvidék területén az alábbiak szerint lehet összefoglalni.

Az 1820-ban megindult Körösök mederszabályozási munkáinak tervezését és végrehajtását a nagyváradi kerületi helytartótanács mellett működő vízépítési osztály végezte.

Az árvízvédelmi és belvízrendezési munkák végrehajtására az érdekeltség 1851—1881 évek között a Körösvidék területén hat társulatba tömörült. Ezek név szerint az Ivánfenéki, a Hosszúfoki, a Sebes-Körösi, a Fekete-Körösi, az Alsó-Fehér-Körösi,

a Köröse—Tisza—Marosi Ármentesítő Társulat. Az Országos Kultúrmérnöki Hivatalnak 1879-ben történt létrejötte után a Körösvidéken a vízügy állami irányítását a gyulai Folyammérnöki és £ nagyváradi Kultúrmérnöki Hivatalok végezték.

Az első világháború után a gyulai Folyammám öki Hivatal mellett, az 1921-ben Hódmezővásárhelyen létesített Kultúrmérnöki Hivatal működött.

Az ármentesítő társulatoknak 1948 évben történt államosítása után, rövid ideig a békéscsabai Vízgazdálkodási körzet, majd ennek megszűnte után. 1951—195cf években a gyulai Árvízvédelmi és Folyamszabályozási, valamint a hódmezővásárhelyi

Belvízvédelmi és Kultúrmérnöki Hivatalok működtek.

Az 1953 október 1-én megalakult egységes vízügyi szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság területi szerve a gyulai, illetőleg Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság lett.

A Körösvidék területén működő vízügyi szervek (bázisszervezet) :

a) Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula (Városház utca 26.),

Gyomai szakaszmérnökség, Gyoma,

Szeghalmi szakaszmérnökség, Szeghalom, Békési szakaszmérnökség, Békés,

Sarkad! szakaszmérnökség, Sarkad,

Gyulai szakaszmérnökség, Gyula,

Gépészeti üzemelési csoport, Gyula,

b) Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged (Tanácsköztársaság útja 4.)

Szarvasi szakaszmérnökség, Szarvas

c) Vízgépészeti Vállalat II. sz. üzeme, Gyula,

d) Vízügyi Építő Vállalat Építésvezetősége, Békési.

Régebben a Körösvidék területén települt állami vízügyi szervek feladata, az akkori vízgazdálkodási szükségleteknek megfelelően, inkább a vízkárelhárítás területére korlátozódott, felügyeltek a vízitársulatokra, végezték az állami kezelésbe vett folyókon a szabályozási munkálatokat és szakértői tevékenységet végeztek a megyei közigazgatási hatóság mellett.

Ma a Körösvidék területén a vízgazdálkodási feladatok tervszerű ellátását a terület nagyobb részén a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, kisebb részén pedig az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság biztosítja.

A Vízügyi Igazgatóság feladatai:

—* közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban;

— feltárja és1 elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás) ;

— végzi a vizek minőségi vizsgálatát;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatósági teendőket;

— résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel;

— szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés, stb.) ;

— meghatározza a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását;

291