Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a víz­ellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellá­tással kapcsolatos műszaki terveket; — megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvízfolyásrendezési, öntözési, stb.) műszaki ter­veit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja; — résztvesz az öntöző telepek, halastavak kijelö­lésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében; — résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivattyú- telepek stb.) kijelölésében, tervezésében és építésé­ben; — vezeti és műszakilag irányítja a tényleges ár­víz- és belvízvédekezést; — közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés ál­lamigazgatási feladatainak ellátásában; — műszála irányítást ad a tanácsok részére s helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez; — kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási stb.) ; : — üzemeli és fenntartja az állami hidrotechni­kai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyú- telepek stb.); — irányítja és felügyeli a területen alakult víz­gazdálkodási társulatokat; A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket. Az alkotmány 6. §-ában foglaltak szerint a vizek az egész nép vagyonaként, az állam és a közületek tulajdonában vannak. Az állam szervei, jelen eset­ben az első fokú hatósági jogkört gyakorló Víz­ügyi Igazgatóság útján érvényesíti a vízgazdálkodás célkitűzéseit. Ez az akaratérvényesítés a Vízügyi Igazgatóság államigazgatási tevékenysége keretében töltődik meg tartalommal akkor, amikor vízjogi engedélyt ad ki, vagy amikor telephelykijelölési eljárás során községfejlesztési, vagy üdülőfejlesz­tési tervek felülbírálatánál érvényesíti a vízgazdál­kodás állami irányelveit (korlátokat szab stb). A vízügyi államigazgatási hatósági teendők zömét a vízjogi engedélyezési ügyek alkotják. A 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 1. §-a sze­rint engedély szükséges minden olyan vízimunká­lathoz, amely a víz természetes lefolyását akadá­lyozza, megváltoztatja, vagy amely fennálló és gya­korlott vízhasználatot érint, illetve amely már en­gedélyezett vízimunkálat, vízhasználat módosítá­sára irányul. Ezenkívül engedély kell az olyan vízi­munkálathoz és vízhasználathoz, amely a víz ter­mészetes összetételét megváltoztatja. Ennek alapján a Vízügyi Igazgatóság — engedélyezi a vízimunkák végzését, létesítmé­nyek építését, átépítését és lebontását; — felülvizsgálja az elvégzett (megépített, átépí­tett, elbontott) vízimunkákat; — engedélyezi a létesítmények üzembehelyezését; — módosítja, eltiltja az üzemelést; — engedélyezi, megváltoztatja, eltiltja a vízhasz­nálatokat (öntöző vízhasználat, ipari, halastó, fürdő stb.) ; — elrendeli bizonyos vízimunkák végzését (víz­gazdálkodási szempontból káros művek átépítését és elbontását); — megállapítja, módosítja és megszünteti a víz­ügyi szolgalmakat; — megállapítja a vízimunka költségviselőit; — kötelezi az érdekelteket az elrendelt, vagy engedélyezett vízimunkák elvégzésére; — kötelezi az érdekeltéket a vízhasználatok gya­korlásával okozott károk megtérítésére; — engedélyezi a homok- és kavicskotrásokat; — megállapítja a közcélú vízellátásra szolgáló víznyerő helyek, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő célját szolgáló források védőterületét; — kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvíz- bevezetési díjat; — dönt a vitás vízügyi államigazgatási ügyekben; — végrehajtja a vízügyi hatósági határozatokat; — felügyeletet gyakorol abban a tekintetben, hogy az engedélyesek betartják-e a vízügyi ren­delkezéseket; — vezeti a vízikönyvet. Jelentős az igazgatóság termelői és üzemelői tevé­kenysége. Ennek keretében végzi a területen a ha­táskörébe utalt árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, kisvízfolyásrendezési, folyószabályozási, mezőgazda- sági vízhasznosítási stb. beruházási, felújítási és fenntartási munkákat. Ezeket a munkálatokat a vízügyi igazgatóság a területi szerveivel, a szakasz- mérnökségekkel végezteti. A Vízügyi Igazgatóság Gépészeti Üzemelési Cso­portjának feladata: a Vízügyi Igazgatóság vala­mennyi gépének (építőgépek, földmunka-gépek, szállítószalagok, távbeszélő üzem, közúti és vízi járművek, zsilipek gépszerkezete, szivattyútelepek gépészeti berendezései, erőgépek stb.) üzembiztos állapotban tartása. Ezenkívül mint szolgáltató üzem végzi gépeivel és műhelyeivel azokat a munkálato­kat, amelyek feladatkörébe tartoznak (szerkezeti elemek készítése, szerelése, építkezések gépészeti részeinek tervezése és kivitelezése). Vízgépészeti Vállalat II. sz. üzeme, Gyula Az üzem öntözés-üzemelést végez és ezenkívül ön­tözőgépek, szivattyúk, motorok kezelési, karbantar­tási és felújítási munkálatokon felül vízgépészeti szerkezetek gyártását is végzi. Vízügyi Építő Vállalat Építésvezetősége, Békés Feladata elsősorban mezőgazdasági vízhasznosí­tási munkálatok (öntözőtelepek, halastavak) végzése, valamint a magyar—román vízügyi egyezményből folyó belvízgazdálkodási létesítmények (szivattyú- telepek, főcsatornák) építése. A Körösvidék területén az alábbi vízügyi szolgá­laton kívüli szervek fejtettek ki a felvételezés ide­jén vízügyi tevékenységet. Békés megyei tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya, Csongrád megyei tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya, Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat, Békés, továbbá a következő víz­gazdálkodási társulatok: 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom