Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI. FEJEZET Л vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. A TÉMAKÖR ISMERTETÉSE A fejezet a Körösvidék és a szomszédos Román Népköztársaság összefüggő vízgyűjtő területének vízgazdálkodási kölcsönhatását vizsgálja. A magyar és román népköztársaságok között létrejött vízügyi egyezmény és a kialakult gyakorlat értelmében a vizsgálat mindkét ország területének egy meghatározott zónájára terjed ki, amelyet közös érdekű vízügyi határzónának neveznek. Ez a zóna a Körösvidéken a Sebes-Körösnek körülbelül Vésztő község mélységében lévő mederszakaszától indul ki és Vésztő—Mezőberény—Békéscsaba érintésével húzódik déli irányban Kétegyháza felé a Kutasér vízgyűjtőjének északi határvonaláig. Ennek a vízügyi határzónának a magyar területi mélysége átlagosan 20—25 km. A csatlakozó román területi zóna Nagyváradtól indul ki. déli irányba húzódva érinti Tulka és Talpas községeket és az ún. Nádor malomcsatornáig tart, átlagos román területi mélysége mintegy 15 km. A két ország területén lévő sáv között húzódik az országhatár a körösvidéki területet érintően 102 km hosszúságban. Az országhatár következtében a Körösök vízrendszerének csak alsós szakasz jellegű mederrészei vannak területünkön, míg a közép és felső mederszakaszok és azöknak a vízhozam alakulás szempontjából fontos nagykiterjedésű vízgyűjtőterületei Romániába esnék. Az országhatár azonban nemcsak a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körösök medrét metszi, hanem megoszt egységes belvízrendszereket, átszel táp- és belvizet vezető csatornákat, völgyeket és terepmélyedéseket is, amelyéken a természetes vagy szabályozott vízlefolyás és a vele kapcsolatos kérdések kétségkívül érintik mindkét felet annál is inkább, mivel ebből a természetes kapcsolatból kifolyólag kölcsönös érdekek származtak. A fejezet végén a közös érdekű munkákkal kapcsolatosan az érintett vízfolyásokat, csatornákat, stb. külön felsoroljuk, A kölcsönösen, pozitív vagy negatív jellegű vízgazdálkodási érdekek szükségszerűen kialakították a Körösvidék határszakaszán azt a kapcsolatot, amely lehetővé teszi az országhatár által megosztott vízfolyások, belvízrendszerek és velük összefüggő vízgazdálkodási jellegű problémáknak közös megvizsgálását és megoldását. E fejezet hivatott ismertetni a körösvidéki víz- gazdálkodás román vonatkozású kapcsolatainak az összefüggéseit, valamint az együttműködés műszaki kérdéseit és megoldásait. 2. A KÖRÖSVIDÉKI VÍZGAZDÁLKODÁSI nemzetközi kapcsolatok ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVE 2.1 A csatlakozó vízgyűjtőterületrészek egységének kérdése A vízgyűjtőterület bármely részén foganatosított, a víz természetes lefolyását befolyásoló beavatkozás több ó-к evésbe kihatással van az egész vízgyűjtő területre, vagy legalábbis annak egy részére. A beavatkozás többnyire vízfolyás szerint felülről lefelé haladó irányban érezteti hatását, bár vannak alulról felfelé irányuló kihatások is (vízlefolyás megakadályozása, duzzasztás, stb.). A Körösvidéken tehát a Körösök alsó szakaszán fekvő magyar terület helyzete a hátrányos. Ide irányulnak a kártokozó árvizek, ide gravitál- nak a belvizek. Tehát a Körösvidék ár- és belvízvédekezési biztonsága, mivel az árvizek kialakulását elsősorban a Körösöknek a határon túl fekvő hegyvidéki vízgyűjtőiben történt intézkedések befolyásolják, függ a szomszédos országban az ár- és belvízvédekezés érdekében foganatosított, vagy e téren elhanyagolt intézkedésektől. A Körös vízrendszer felsőbb folyószakaszain történő vízhasználati vízkivételeket, vagy a tartó- sabb aszály kárát, a körösvidéki szakaszok mentén létesült vízhasználatok érzik meg leginkább. Az alsó szakasz vízkészlete és ennek figyelembevételével engedélyezett vízhasználati, az öntözések vízigénye, a lakosság ivóvízzel és ipari vízzel való ellátása stb. függenek a Körösökre román területen telepített vízhasználatoktól, nevezetesen attól, hogy a száraz években amúgy is szűkös vízhozamok megfelelő része lejut-e, vagy sem, az alsóbb vízfolyási szakaszra. A Körösök alsóbb szakaszára a vizek tisztasága, tehát azok felhasználhatósága, továbbá a víz szeny- nyezettségével összefüggő különféle károsodások, függenek a felsőbb szakaszon bekövetkező vízszeny269
