Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
szolgálhatnak. Meg kell, hogy előzze még a tervkészítést a laboratóriumi modellkísérlet a létesíteni szándékolt művek kihatásainak megállapítására, illetőleg azoknak célsezrűbb kialakítása érdekében. 2.2 A vízgazdálkodási nagylétesítmények keretterve A) A Bökényi Duzzasztómű és Hajózsilip A Bökényi Duzzasztómű és Hajózsilip 1906-ban épült. A műtárgyak jelenlegi állapota indokolttá teszi, hogy programra tűzzük a felújítását, ill. új Bökényi Vízlépcső létesítését. Az új műtárgyakra vonatkozóan eddig még tervek nem készültek. A táblázatban szereplő költségek durva becslésiből származnak. Ütemezésünk szerint az új Bökényi Duzzasztómű megépítésére még 1980 előtti időszakban szükség van, míg az új hajózsilip létesítésére csak 1980 után kerül sor. B) A 12. számú Körösvidék Vízgazdálkodási Kerettervének XV. Többfeladatú Vízgazdálkodási Nagylétesítmények összefoglalása c. fejezet 1.2 pontjában ismertetett meglévő nagylétesítmény: a Békésszentandrási Duzzasztómű, Hajózsilip, valamint a Hortobágy—Berettyó torkolati árvízkapu”, továbbfejlesztése elsősorban az öntözési vízhasználat érdekében döntő fontosságú a Körösvidékre. A terület 85 %-os biztonsággal felhasználható felszíni vízkészlete közismerten kevés és ezért az öntözéses mezőgazdasági fejlesztés csak tározással, vagy idegen területről áthozott vízzel valósítható meg. A Tisza III. (csongrádi) Vízlépcsőnek 1980-ig előirányzott megépítésével a Tisza—Körös Csatorna segítségével 60 m3/s öntözővíz lesz átvezetve a Hármas-Körös Bökényi Duzzasztójának bögéjébe, ahonnan gépi emeléssel 50 m3/s vízmennyiséget továbbítanak a Békésszentandrási Duzzasztó fölé felhasználás céljából. Ennek megvalósíthatósága érdekében a meglévő békésszentandrási nagylétesítményt ki kell egészíteni egy 50 m3/sec vízmennyiségre kiépítendő reverzibilis csőtuirbina-teleppel. A szivattyús vízerőmű a duzzasztóhoz csatlakozóan a balparton létesül. Rendeltetése a tenyészádőszakon kívül a Hármas- Körös vízlépcsője által létesített esés kihasználásával villamos energia termelése, az öntözési időszakban pedig a tiszai vízpótlás átemelése a felső bögébe. A víZerőkihasználás miatt az öntözési idényre előírt 83,01 m Orsz. maximális duzzasztása szint állandósul. A békésszentandrási vízlépcsőnek kiegészítése vízerőteleppel, a nagylétesítménynek teljes vízgazdálkodási kihasználását teszi lehetővé. Az 1980-ig megvalósítani tervezett vízerőmű megépítésével a békésszentandrási nagylétesítménykomplexum a hajózást — az állandósított, megemelt duzzasztási szint következtében — még biztonságosabbá teszi, lehetőséget nyújt a vízlépcsőhöz tartozó böge-menti és' főleg az orosházi löszháttal kapcsolatos öntözési elgondolások maradéktalan megvalósítására és végül kihasználja a vízlépcső által termelhető évi 5,9 millió kWó energiát, amely gazdaságosan csak az öntözővíz-szállítással kapcsolatban valósítható meg. A víziút érdekében, a békésszentandrási hajózsilipen való átzsilipelés idejének a lerövidítésére, a zsilipkapuk eddigi kézimeghajtású mozgatóberendezéseit meghajtómű beépítésével korszerűsíteni kell. A tervezett vízerőmű összes költsége 36 millió forint, amely részben az öntözést, részben pedig az energiatermelést terheli. C) Körösladányi Vízlépcső, a Sebes-Körös 13,5 fkm szelvényében. Létesítését elsősorban a körforgalmi hajóút kialakítása teszi szükségessé, mivel a Sebes-Körös e mű létesítésével válik hajózhatóvá a Berettyó torkolatáig. Szükséges a megépítése még az öntözés érdekében is, mert megkönnyíti a Sebes- Körös bal partján Körösladány térségében tervezett 760 ha alapterületű tározó tavaszi megtöltését. \ tervezett duzzasztási szánt 84,70 m Orsz. lenne. A duzzasztómű 2X12 m nyílását 3,50 m magas billenő- táblák zárják él. Küszöbének magassága 81,50 m Orsz. hasznos méretű. Alvízi küszöbének szintje 79,60 m Orsz. A felső főben a küszöbszint 81,70 m Orsz. A szabadvízi halgazdálkodás érdekében a duzzasztóművet hallépcsővel kell ellátni. Az árvizek levezetésébe a duzzasztómű mellett a hajózózsilipet is be kell vonni. A vízlépcső építési költsége kereken 39 millió forint, amelyből 15 millió forint a duzzasztómű költsége, az öntözést 24 millió forint, a hajózsilip költsége pedig a víziutat terheli. Jelen keretterv X. Vízerőhasznosítás fejezetében vizsgálat tárgyát képezte a Körösladányi Vízlépcsőnél a vízerőhasznosítás kérdése. Az ott ismertetett célból szükséges művek nagy költsége és a csupán 180 kWó év termelhető energiamennyiség nem teszik — legalábbis hosszú időre — gazdaságossá az energiakihasználást. A körösladányi duzzasztóhoz tartozó böge hossza kb 15 km a Sebes-Körös folyón és kihat 18,5 km hosszban a Berettyó medrére is. A mű megépítése 1980-ig van előirányozva. Az ismertetett nagylétesítmény már a tiszai hajózási körforgalom kialakítását is szolgálja a Berety- tyón létesítendő Vargazugi Vízlépcsővel, valamint a Keleti Főcsatorna Berettyó torkolMsánál építendő Bakonszegi hajózsilippel együtt. D) Békési Vízlépcső a Kettős-Körös 117,0 fkm szelvényében. A duzzasztómű tervezése most folyik, a Körösvízrendszer csatornázásának fejlesztésével kapcsolatosan és az öntözéses gazdálkodás sürgős igényeinek kielégítésére. A munka megkezdése még 1965 év előtt várható. Valószínűleg 2X16 m szabad nyílású 3,5 m magas billenőtáblával zárható duzzasztó létesül 87,00 m Onsz. maximális duzzasztás érdekében. A vízlépcső küszöbszintje 83,50 m Orsz. A szabadvízi halgazdálkodás érdekében hallépcsővel kell ellátni a duzzasztót. A Kettős-Körösön Békéstől felfelé hajózási igény nincs, azért egyelőre hajózsilip létesítéséről nincs szó. A hajózóutak igényének megfelelő távlati fejlesztésként a hajózsilip utólagos hozzáépítése megvalósítható. A hajózsilip mérete 12X85 m hasznos méretű kell legyen. Ugyancsak megvizsgálást nyert a tervezett Békési Vízlépcsőnél az energiatermelés gazdaságosságának kérdése is. A magas beruházási költségek és a 264
