Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
maximálisan 700 kW termelhető energiamennyiség az energiakihasználást célzó munkák tervezését a közelebbi jövőben nem teszik indokolttá. A duzzasztómű egyenlőre kizárólagosan öntözési célokat szolgál azáltal, hogy megkönnyíti a Kettős- Körös medréből az öntözővíz kivételét és főleg elősegíti a folyó mindkét partján tervezett 450 ha és 540 ha területű dobozi, illetőleg dánfoki tározók megtöltését a Kettős-Körös árhullámokból. Az ismertetett vízlépcső becsült beruházási költsége 18 millió forint, A távolabbi jövőben a hajózás érdekében esetleg létesülő hajózózsilip mintegy 24 millió forintba kerül. A Bökényi Duzzasztómű felújítását 1980 előtti időszakban tervezzük végrehajtani. A bökényi vízlépcső teljes korszerűsítéséről csak 1980 után lehet szó. A korszerűsítésre vonatkozóan eddig még nem készült a többi nagylétesítményhez hasonló terv. 3. BEFEJEZÉS Az ismertetett és a Körösök csatornázásának megvalósításával kapcsolatosan tervezett nagylétesítmények a Körösvidék vízgazdálkodási problémáinak — hosszú időre — maradéktalan megoldását eredményezik. A területi fejlődés főiránya a szocialista jellegű mezőgazdaság belterjességének a megteremtése, az öntözéses gazdálkodás maximális arányú kiterjesztése által csak úgy válhat valóra, ha az ehhez szükséges vízmennyiség a területen tározás útján biztosítható. Az ismertetett nagylétesítmények lehetőé teszik: a medertározást a Körösökön, megkönnyítik és olcsóbbá teszik az öntözés részére a víz kivételét a medrekből, elősegítik a területen előirányzott tározók megtöltését, végül öntözővíznek idegen területről való átvezetését. Eredmény 1980-ig 64 m3/sec öntözővízmennyiség biztosítása 155 000 ha terület öntözésére. A nagylétesítmények továbbá lehetővé teszik a Körösvidék víziszállításának kifejlesztését a Tisza— Körösrendszer—Keleti Főcsatorna—Tisza körforgalom megteremtésével. Ennek érdekében azonban megfelelő forgalomnak víziútra előzetes céltudatos átterelése és megfelelő szállítás-politika kialakítása szükséges. A tervezett és meglevő vízlépcsők bögéiből vízellátási célokra is lehet esetleg vizet kivenni. Nyári évszakban azonban ez a vízkivétel csak korlátozott mértékű lehet. A tervezett Körös-csatornázással az Élővíz csatorna jobb vízellátását segíti elő, miáltal Békéscsaba, Gyula és Békés város csatornázását és szeny- víztisztítását befolyásolja kedvezően. A ibögék mentén és a duzzasztás által elősegített tározók mellett nyaralótelepek létesülhetnek és vízisport fejlődhet ki. A nagylétesítmények kihatásait illetően megem- lítendők: Az ismertetett tervezett művek által létesített duzzasztások terepszint alattiak, így a belvízrendszerekre, azok működésére való kihatásuk alig számottevő. Ebből kifolyólag belvízrendezési fejlesztést eszközölni nem szükséges, kihatásuk inkább üzemelési jellegű, és mint ilyen okozhat bel- vízszivattyúzási költségtöbbletet. Az árvizek levonulásában a tervezett duzzasztóművek akadályt nem jelentenek, mert árvízkor a duzzasztási üzem szünetel. Az árvízszint fölé érő pillérek jelentéktelen visszaduzzasztást okoznak. A tervezett vízlépcsőknek a Körös-vízrendszerben csupán a kisvízi szabályozásra van hatásuk, a közép- és nagyvízi szabályozást illetően jelentősebb hatásuk nincs. A tervezett duzzasztások következtében megemelkedő talajvízszin feltehetően nem befolyásolja károsan az. ásvány- és gyógyvizek feltörését. A megemelt vízszint a Körösökben a halászatot kedvezően befolyásolja és okszerű intézkedések nyomán a halászati hasznosítás a múlthoz képest 50 %-kal emelkedett. 34 12 TVtC 265
