Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
A Körösvidéken megépített fentebb leírt nagy- létesítményekkel elért eredmények: 1. Az országos víziúthálózat növelése 120 km-rel. 2. A Körösvidék öntözésének fejlesztése 11 000 ha kiterjedésre. — A magas vízszint miatti kisebb vízemelés következtében mintegy 2 fillér üzemköltségmegtakarítás jelentkezik minden köbméter öntözéshez felhasznált víz után. 3. Évi mintegy 2900 q halhús termelése a halászati célokra kedvező bögékben. 4. Évi mnitegy 5,9 millió kWó villamos energia termelésére lenne lehetőség a békésszentandrási vízerőmű megépítésével. A megépített nagylétesítmények hozzájárultak a Körösvidék mikroklímájának megjavításához, kiegyensúlyozásához, a vidék jellegének civilizálásá- hoz. Lehetővé tették az öntözővíz betáplálását holtmedrekbe és csatornákba, alkalmat nyújtanak — a megfelelő helyeken — síkvidéki tározók létesítésére és általában hasznosan befolyásolták a vidék vízgazdáik odás ának fejlődését. A belvízrendezés és védekezés területére gyakorolt hatásuk azonban nem kedvező, mert megnövelik egyrészt a belvízi szivattyúzási költségeket a bögék-menti öblözetekben, másrészt pedig a talaj- vízszin elhelyezkedését befolyásolják — a kötött altalaj miatt — szerencsére nem túl károsan. 1.3 A vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztésének szükségessége Mezőgazdaságunk szocialista jellegű átalakulása nyomán öntözőzéses gazdálkodásunk a Körösvidéken is rohamosan fejlődik. A vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztése a Körösvidékre nézve annál inkább jelentős, mivel a szomszédos Román Népköztársaságban megindult nagyarányú vízhasználat nyomán a Körösök természetes kisvízhozamának csökkenése fokozódó mértékben várható. A folyócsatomázással, víziútfejlesztéssel, vízerő- kihasználással komplexen jelentkező öntözési és 2. A VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGY 2.1 A tervezés alapjai A Körösvidéken a vízgazdálkodási nagylétesítmények továbbfejlesztése szorosan összefügg az öntözések fejlődésével és a víziutak kiépítésével. Az öntözővíz tározás érdekében létesül a Kettős-Körösön a Békési Vízlépcső, a kapcsolódó tározókkal; a hajózás érdekében pedig a Sebes-Körös és Berettyó csatornázás. Idevágó első részletes tanulmány 1937- ben készült — a Tiszántúl öntözése címen —, amely részletes adatok feltárása alapján rámutat a Körösök csatornázásának komplex rendeltetésére és hasznosságára. A Körösök további csatornázását célzó újabb tanulmány 1961-ben készült, amely foglalkozik a Sebes-Körösön Körösladánynál és a Kettős-Körösön ipari vízigény kielégítésének egyik módja a medertár ozás. A Fehér- és Hármas-Körösökön levő fentebbi 1.2 pontban ismertetett nagylétesítmények nem elégségesek a komplex szükségletek kielégítésére. Ezért a Kettős-Körösön Békésen, a Sebes-Körösön Körösladányban egy-egy vízlépcsőt kell megépíteni, a víziútfejlesztés és a gravitációs öntözővízkiemelés lehetőségének megteremtése, valamint energiakihasználás céljára. Ezekkel az új müvekkel a Körösvidék víziúthálózata a Kettős-, Fehér- és Fekete-Körösökön együttesen összesen 36 km-rel bővül. A létesítendő bögék tározása folytán síkvidéki tározók bekapcsolásával az újonnan csatornázandó folyószakaszok mentén mintegy 25 000 ha kiterjedésű új öntözés számára nyílik lehetőség, az öntözési szünetben pedig évi 3,6 millió kWó energia termelés eszközölhető. Ugyancsak a körösvidéki öntözés fejlesztése érdekében, a Tisza III. vízlépcső 1980-ig történő megépítése után, a Hármas-Körös bökényi bögéjébe, a Tisza-Körös Csatorna közbejöttével kereken 60 m3/ sec vízmennyiség átvezetése lehetséges. Ez a víz- mennyiség részben a böge-menti öntözési vízszükségletek kielégítésére szolgál, részben pedig a békésszentandrási bögébe felemelve, az ún. orosházi löszhát öntözését teszi lehetővé. A terv megvalósítása érdekében a békésszentandrási duzzasztót ki kell egészíteni egy 50 m3/sec kapacitású reverzibilis csőturbina teleppel. E mű megépítése nyomán az orosházi térségben 240 000 ha ellátására biztosíthatjuk az öntözővizet, évi 5,9 millió kWó energiatermelés lehetősége mellett. 1980-ig kerül sor a korszerűtlen Bökényi Duzzasztó mű elbontására és új duzzasztómű létesítésére, majd 1980 után pedig az új 85X12 m-es hajózsilip építésére. E nagylétesítmények megvalósítása, valamint a Keleti Főcsatornának a Berettyón át a Körösökkel való összekötése által megvalósul a Körösök teljes csatornázása, a Tiszával a körforgalom lehetősége és a 12. TVK területén a jelenlegi öntözött 9470 ha területnek 1980-ig 78 321 ha-ra, majd távlatban 164 347 ha-ra való növelése. LÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSE Békésnél létesítendő vízlépcsőkkel, elsősorban öntözési célok megvalósítására és természetesen a víziközlekedés fejlesztése szempontjából is. A Sebes- Körösön létesítendő vízlépcső kihatással van a Berettyó folyó alsó szakaszára is és annak mintegy első lépcsőjét képezi. Az említett tanulmányok foglalkoznak általánosságban mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a Körösök csatornázásával kapcsolatosan felmerültek és felmerülhetnek. Útmutatóul szolgálhatnak a részletes tervezésnél, de megfelelő hidrológiai és hidrogeológiai tanulmányokkal alátámasztva. A Körösvidéken már meglévő nagylétesítmények építésénél eszközölt ilyen irányú feltárások elősegíthetik a további tanulmányozást. A részletes tervezés alapjául azonban csak helyszíni feltárásók 263
