Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
A vízkivételi zsilip a Fehér-Körös balparti töltés 127+400 km szelvényében, épült, kétszer 1,5 m 0 átfolyási szelvénnyel, 2,6 m3/see vízszállítóképességgel. A gyulai duzzasztómű létesítésével megnyugtató megoldást nyert az Élővíz által érintett helységek és vidék egészségügyi, ipari és főleg mezőgazdasági vízszükségleteinek kielégítése, lehetővé vált e térség belvízrendezése és árvízvédelme is. Aszályos időben azonban a Fehér-Körösnek a határon túli megnövekedett vízhasználatok következtében fogyó tendenciát mutató hozama már nem látszik elegendőnek az Élővíz-menti vízszükségletek kielégítésére. Hátránya e műnek még az is, hogy a téli időszakban az Élővíz-csatorna vízellátás nem biztosítható. A téli hónapokban az Élővíz medrében tárolt víz frissítése román területről, a Csoh os-érből kompenzációs alapon nyert 500 lit/sec vízmennyiség segítségével történik. A Bökényi Duzzasztó és Hajózsilip Az igen termékeny, sűrűn lakott és belterjesen művelt Körösvidék folyóinak hajózhatóvá tétele igen régi vízügyi probléma. Végrehajtására az első kormányhatározat 1902-ben jelent meg és 1906-ban megépült a Hármas-Körös 5,3 fkm-nél a bökényi első vízlépcső. A duzzasztógát itt is Poáret-keretes mű, amelynek szabad nyílása 35,0 m, küszöbének szintje 73,99 m Orsz. tervezett és engedélyezett duzzasztás! szintje pedig 77,69 m Orsz. A csatlakozó balparti támkapus hajózsilip 68ХЮ m hasznos méretű, kamnafenék magassága 71,74 m Orsz. Ez a mű biztosítja kisvíznél a Hármas-Körös alsó szakaszán a hozzátartozó 42,7 km hosszú bögében a hajózást és öntözés céljára a vízkivételt. Bár e mű céljának tökéletesen megfelelt és a hozzáfűzött gazdasági várakozások teljesültek, mégis az első világháború és az azt megelőző krízisek megakasztották egy időre a Körösök további szakaszának a csatornázását. A Békésszentandrási Duzzasztómű és Hajózsilip Az első világháború utáni gazdasági válság, az egymást követő aszályos évek, szárazság okozta nagymértékű mezőgazdasági kárai, újra felkeltették a közvélemény érdeklődését a Körösvidék öntözése és a Körösökön való hajózás iránt. Az ezt elősegítő munkálatok előzetes tanulmányát 1933-ban kezdték meg és 1934-ben már kiválasztható volt a műszakilag, pénzügyileg és közgazda- sági szempontból legelőnyösebb terv. Megvizsgálva a Körösvidék csapadék- és vízrajzi viszonyait, annak eredményéből leszűrhető volt, hogy: a kisvízi adatok alapján a hajózás csak a Körösök csatornázásával biztosítható, az öntözések szempontjából fontos nyári kisvizek mennyiségét tározással kell pótolni. A Tisza és Körös egymásra hatásának vizsgálata maximális vízmennyiség meghatározása és mércekapcsolatok révén nyert megállapítást a tervezett második vízlépcső helye, amelynek rögzítésénél még figyelembe vették a meder, a geológiai viszonyokat és hordalékmozgást is. A hajózási gazdaságosságát az alsó, már hajózott szakasz forgalmának ismertetésével támasztották alá. Forgalmi szempontokra figyelemmel, a hajózás állandósítása Békésig, illetve Körösladányig elsőrendű fontosságú. Erre tekintettel állapították meg a Körös második vízlépcsőjének helyéül a Hármas-Körös 48 km szelvényét. Itt épült meg 1937—1942 között a Békésszentandrási Duzzasztó és Hajózsilip név alatt ismert nagylétesítmény, amelyhez még a Hortobágy—Berettyó torkolati árvízkapu is tartozik, E helyen a meder már évtizedek óta változatlan. Az altalaj a fúrási adatok alapján az alföldi talajokra jellemző diluviális, agyagos, homokos réte- geződésű. A jó teherbíró réteg gazdaságos alapozási módszerekkel el nem érhető. Az alapozást egyenlőtlen süllyedésre kellett számítani. A hajózsilip oldalcsatornában épült. A duzzasztómű szabad nyílása, — a pillérek által okozható 10 cm duzzasztás és maximálisan 1,5 m/sec árvízi középsebesség szem előtt tartása mellett — 14 m-re épült, amelyet a középső pillér két 22,0 m-es nyílásra oszt. A gát küszöbmagassága a meder fenékszintjével azonos 75,57 m Orsz. Az elzáró táblák MAN-féle kettős kampós-táblás rendszerűek. A duzzasztott vízszint 81,50, míg a nyári duzzasztott vízszint 82,92 m Orsz. A maximális duzzasztás 83,01 m Orsz. A táblák mozgatása 4 db 16 LE villamosmotorral történik. A hajózsilip 1200 tonnás hajók átzsilipelésére épült, támkapukkal, A töltést és ürítést a zsilipkapukba beépített iáitokkal végzik. A hajózó zsilipkapuk kezelése kézi meghajtású. A duzzasztóhoz tartozó böge hossza 67 km. A jobbparti pillérbe hallépcső épült. A Hortobágy—Berettyó árvízkapu A Hortobágy—Berettyó árvízkapu a csatorna betorkollásánál a Hármas-Körös árvizeinek a csatornába történő behatolása megakadályozására illetve árvízmentes időszakban a hajózási lehetőség fenntartására épült 1943-ban, 12 m nyílással, mozgatható zsiliptáblákkal. A Körösvidéken eddig megépített nagylétesítmények népgazdasági jelentőségét az alábbiak jellemzik: a) Költségmegtakarítás a termelők részére a hajóút révén. b) Általános mezőgazdasági jellegű fellendülés az öntözéses gazdálkodás nagyarányú kiterjesztése nyomán és végül mezőgazdasági jellegű ipar és halászati fejlesztési lehetőségek megteremtése. Következménye a már érezhető, de még inkább a várható életszínvonal emelkedésében, a közegészségügyi állapotok nagymértékbeni javulásában, vízisportélet megkedveltetésében és a Körösök menti települések egsézséges irányú fejlődésében nyilvánul. 262
