Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
irányoztunk elő. A Körösladányi és Vargazugi Vízlépcsők építésével egyidejűleg Körösladányban egy 300 m hosszú burkolt kikötő építése is tervbe van véve, annak ellenére, hogy a VÍZITERV által kiadott 20 éves fejlesztési program itt kikötőépítést nem irányzott elő. A Fokközi közúti hídnál, valamint a körösladányi közúti hídnál rakodóhelyeket jelöltünk ki. 1980. év utáni időben történő megvalósításra előirányzott békési hajózsilip megépítésével egyidejűleg Sarkadon ugyancsak épülne egy 4 000 m hosszú burkolt kikötő, a víziút többi szakasza mentán a sarkadi kompnál, a remetei, gyulai és dobozi közúti hidaknál, valamint Szanazugnál pedig rakodóhelyek létesülnének. Téli hajómenhely egyedül Békésen épült még 1945—48. években, jelenleg — mivel a Körösökön rendszeres hajózás nincs — csupán a gyulai VÍZIG hajóparkja nyer benne megfelelő elhelyezést. A hajózás fellendülése esetén a hajópark biztonságának fokozása érdekében esetleg szükségessé válhat 1980. utáni időszakban a menhely bővítése. A kikötők és rakodók távlati fejlesztésével kapcsolatban sem a MAHART, sem pedig egyéb közületek, ipartelepek részéről nem érkezett külön igény, így azok kerettervének összeállításánál a várható forgalom nagyságával arányos fejlesztést irányoztunk elő. Külön kishajózási utak fejlesztésére, illetve létesítésére a Körösökön nincs szükség, konkrét szállítási igények jelentkezése esetében legfeljebb a nagyhajózás részére már kiépített víziutakat veszi igénybe a. kishajózás. Ez újabb költségek beruházását nem teszi szükségessé, mert a nagyhajózás részére rendelkezésre álló víziutak és azok mentén kijelölt rakodóhelyek a kishajózás lebonyolítására is kedvező lehetőségeket teremtenek. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN A Körösök víziközlekedésének fejlesztése, nem kevésbé a már kiépített viziút-hálózat kihasználásának elősegítése elsősorban felsőszintű népgazdasági feladat. A KPM közlekedéspolitikai osztályának keltene ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoznia, a vizsgálatokba szorosan bevonva a MAHART-ot, a KPM hajózási főosztályát, valamint a FM illetékes szerveit. A helyi, megyei, városi és községi tanácsoknak ugyancsak jelentős szerep jut a hajózás fejlesztésével kapcsolatban, különösen a vonzási körzetek és áru-áramlások irányának helyes kialakítása és a víziszállítás forgalmának elősegítése tekintetében. Fontos továbbá a Körösök-menti szocialista mező- gazdasági nagyüzemek — állami gazdaságok, erdő- gazdaságok —, valamint a sarkadi Cukorgyárnak a víziútra terelhető tömegárú mennyiségének felmérési munkájába való aktív bekapcsolódása. A már kiépített víziutak, kikötők és rakodók fenntartása, azok további fejlesztése, a vízlépcsők üzemelése tekintetében pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alatt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Gyula, tölt be fontos szerepet. 2.2 A viziutak és kikötők keretterve 2.21 A NAGY- ÉS KISHAJÖZÄS KERETTERVE I. 1980-IG MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉS A) Mesterséges víziutak 1. Körösök (Kettős-Körös és Hármas-Körös) A Körösök már évtizedek óta kiépített mesterséges víziútja a Hármas-Körösnek a bökényi duzzasztómű feletti szakasza végig, a Kettős-Körös pedig Békésig. Az összes hossz a 115—5,3' fkm között 109,7 km. A hajózási idényben a szükséges vízmélység általában megvan, ennek ellenére még sincs kihasználva a víziút, mert nincs áruszállítási igény. A víziút, jelenlegi kiépítettségi fokában alkalmas az 1980-ig várható hajózási forgalom lebonyolítására, legfeljebb a békésszentandrási hajózsilipen való átzsilipelés idejének lerövidítésére kell a tám- kapuk jelenlegi kézihajtású mozgatóberendezéseit villamos hajtómű beépítésével korszerűsíteni. Egyébként a víziúton belül építés-jellegű további fejlesztésre nincs szükség. A duzzasztási szintek, a hajózsilip-méretek, a hajóút-mélységek és szélességek a jövőben várható 550 000 tkm/km forgalomsűrűségű hajózási igényt teljes mértékben kielégíti. A víziúton a szükséges hajózási, vízmélységeket az 1904—1906. években a Hármas-Körös 5,3 fkm szelvényében megépített Bökényi, valamint az 1937—42. években a 48 fkm szelvényben létesült Békésszentandrási Vízlépcsők biztosítják. Mindkét vízlépcsőnél a duzzasztóművek mellett hajózsilip is épült. A víziúton 1980-ig várható forgalomsűrűségre az előzőkben már részletesebben ismertetett elgondolások eredményeképen a Hármas-Körösön 550 000 tkm/km, a Kettős-Körösön pedig 500 000 tkm/km-t irányoztunk elő. Ezen forgalom lebonyolíthatósága érdekében a már meglévő víziúton újabb építési beruházásokat nem kell eszközölni, csupán a békésszentandrási hajózsilip támkapúmozgató berendezések korszerűsítésére irányoztunk elő 500 000 Ft gépi beruházást. Járulékos beruházás előirányzására nincs szükség, mivel a hidakat a hajózás érdekében magasítani nem kell. Á gyulai VIZIG-től nyert értesülés szerint, Békés felett a Kettős-Körös menti öntözések továbbfejlesztése céljából 1980-ig való megvalósulásra a megyei tanács vb., a vargahosszai szivattyútelep közelében egy vízlépcső építését vette tervbe. Miután hajózsilip itt egyelőre nem épül, Békés felett víziútfejlesztést 1980-ra nem irányoztunk elő. 2. Sebes-Körös 20—0 fkm között A TVK összeállítására a VIZITERV által megadott 20 éves fejlesztési program szerint a Keleti Főcsatorna hajózható szakasza, valamint a Hármas-Körös közötti hajózás megteremtése érdekében be kell tervezni a Kálló-főcsatoma—Berettyó —Sebes-Körösi víziutat. Ezzel a víziúttal kapcsolatban a VIZITERV a „Körösök csatornázása” címen 1961-ben egy tanulmányt dolgozott ki. 222
