Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A tanulmány a Sebes-Körös és Berettyó hajózhatóvá tételét két vízlépcsővel kívánja megoldani, éspedig a Sebes-Körösön a 13,5 fkm-nél épülne a Körösladányi Vízlépcső, míg a másik a Berettyó folyó 18,5 fkm-jénél a vargazugi tanyánál. Előbbi 84.70 m Orsz. utóbbi pedig 88,60 m Orsz. duzzasztás! szinttel. A Körösladányi Vízlépcsőnél a duzzasztómű 2x12 m széles nyílásból állana, a nyílásokat 3,50 m magas billenőtáblák zárják el. A duzzasztómű küszöb- magassága 81,20 m Orsz. A hajózsilip 12X85 m hasznos méretű, alvízi küszöbszintje 79,60 m Orsz., a felső főben pedig 81,70 m Orsz. a küszöbszánt magassága. Az árvizek emésztésében a hajózsilip is részt venne. A Vargazugi Vízlépcső ugyancsak két műtárgyelemből állana, a duzzasztómű azonban itt egy-nyi- lású — 16 m-es — lenne, billenőtáblás elzárással, míg a hajózsilip a körösladányival azonos 12 x 85 m hasznos méretű. A duzzasztómű küszöbmagassága 84.00 m Orsz., a hajózsilip-kamra fenékszintje 81.70 m Orsz., a felső fő küszöbszintje pedig 85.00 m Orsz.-re épülne. Az árvizek levezetésébe a duzzasztómű nyílása mellett itt is be kell vonni a hajózsilipet. Fentiek előrebocsátása után kívánjuk most röviden ismertetni a gyulai TVK területéne eső és a Körösladányi Vízlépcső megépítése következtében érintett Sebes-Körös 20—0 fkm közötti szakaszán, mint 1980-ig létesülő új, illetve a mai használhatósághoz viszonyítva megjavítandó víziút érdekében szükséges fejlesztési munkákat. A Békésszentandrási Vízlépcső által előállított duzzasztás hatása a Sebes-Körösön Körösladányig, a tervezett új vízlépcső helyéig érvényesül. Ez a víziút azonban a körösi hajózás sajnálatos pangása következtében, fenntartási kotrások hiányában any- nyira feliszapolódott, hogy legnagyobb része ma már nem hajózható. A tervbevett fejlesztés keretében hajózási érdekből tehát 79,60 m Orsz. fenékszint biztosítása mellett egy 40 m széles hajó- csatorna kikotrása szükséges a 11—7 és 5—4 fkm között, összesen 5 km hosszban, fm-enként 50 m3 homokos iszap kiemelendő anyaggal. Ezáltal a hajózás számára a 3 m-es vízmélységet a körösladányi vízlépcsőig biztosítjuk. A ,,0” vízszint magassága 81,64 m Orsz. A vízlépcsővel elállított 84,70 m Orsz. duzzasztás! szint alatt a Sebes-Körösön a Berettyó torkolatáig (15,4 fkm) a 3 m-es vízmélység végig megvan, a Fokközi közúti híd térségében (19,8 fkm) azonban már csak 2 m körüli vízmélység található. Mivel pedig a Berettyó-torkolat és a Fokközi közúti híd közötti mintegy 5 km hosszú folyószakaszt is még gazdaságosnak látszik a Sebes-Körös víziútba bevonni — ahol legalább 20 dm merülésű hajók még közlekedhetnek — ezért a híd alatt és felett összesen mintegy 2 km hosszban 25 m széles 82,20 m Orsz. fenékszántű, fm-enként 15 m3 meny- nyiségű hajócsatoma kotrást irányoztunk elő, a híd felett pedig a balparton 100X20 m méretű ha- j óforduló épülne. A kanyarulati sugár minimális mérete 200 méter. A Berettyó-folyón esetleg végrehajtandó víziút- fejlesztési munkákkal nem foglalkozunk, mivel az már a debreceni TVK területére esik. A Sebes-Körösi víziút megteremtésével lehetővé válik egy körforgalmi hajóútrendszer kiépítése a Tisza—Keleti Főcsatorna—Körös vízrendszer—Tisza alsó szakasz útvonallal, ami az országos víziközlekedésben komoly jelentőségű. A várható forgalom — főként átmenő forgalom — a korábbi számítások szerint 400 000 tkm/km-re tehető. A Körösladányi, valamint a Berettyón és Keleti főcsatornán megépíteni előirányzott Vízlépcsők elsődleges rendeltetése már az előbb említett körfogalmi hajóútrendszer lehetőségének megteremtése és általa a nagytömegű áruk hosszabb távolságra történő szállítás-nyű j tóttá előnyök kihasználásával a hajózás fellendítésének elősegítése. Emellett a létesítmény — bár kismértékben —, de öntözési érdeket is szolgál, részben öntözővíztár ozás, részben pedig öntözővízkivétel számára kedvezőbb lehetőségek biztosítása. által. A duzzasztók megépítéséből kifolyólag az előnyök mellett azonban bizonyos hátrányok is származnak a belvizek levezetését illetően, különösen ott, ahol a beeresztő zsilip küszöbmagassága a 84,70 m Orsz. alatt épült gi. így a Körösladányi Vízlépcső okozta duzzasztás hatására a szeghalmi belvízi öb- lözetben a kemyei szivattyútelepnél csökken a gravitációs vízbevezetés lehetősége s emiatt, továbbá a szivárgás okozta többlet belvizek miatt nőni fog a szivattyúzási költség. A Kutas-belvízöüblözetben a 82,82 m Orsz. küszöbmagasságú torkolati zsilippel kiépített Kutas főcsatornánál ugyancsak csökken a gravitációs bevezetés, mivel itt nincs kiépített szivattyútelep, a főcsatornában a fakadó vizek miatt is bizonyos mértékben nőni fog a belvízmennyiség. A dióéri, valamint a Holt-Sebes-Kö- rösi belvízöblözetekben a dióéri és fokközi szivattyútelepek évi szivattyúzási kapacitása ugyancsak növekedni fog. A víziút fejlesztésével kapcsolatos munkák építési költsége mindösszesen: 6 270 000 Ft. A kiviteli munkák tervezésére és azzal kapcsolatos mederfelvételekre 130 000 Ft-ot irányoztunk elő egyéb költségek között. A vízlépcső műtárgyainak főbb munkamennyiségeit és költségeit részleteiben a Nagylétesítmények c. fejezet tartalmazza. A Sebes-Körösi víziúttal kapcsolatban a gyulai TVK területén a körösladányi és a fokközi közúti hidak vannak érintve, ezeknek a hajózás érdekében való megemelésére azonban nincs szükség. B) Természetes víziutak A körösi víziutakból természetes víziút csak a Hármas-Körös torkolati szakasza az 5,3—0 fkm között. Jelenlegi állapotában is alkalmas az 1980. évre várható 550 000 tkm/km hajóforgalom lebonyolítására, fejlesztésére munkákat előirányozni nem kell. A hajózási mélység a nyári kisvizek idején, 20 dm merülésű hajók számára (2,5 m) általában biztosított,-a megengedett 250 m kanyarulati sugárnál élesebb kanyarulat nincsen, a hajózási hasznos 223
