Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

A Békés feletti víziót megteremtésével a cukor­répa víziúton történő szállítását már Túrkeve és Mezőtúr térségéből a Hortobágy—Berettyó Főcsa­torna menti és általában a békésszentandrási duz­zasztómű felső bögéje menti vonzási területekről Sarkad felé célszerű terelni. Ebben, az esetben azon­ban a víziót gazdaságosságára már nem a Békés feletti vizíút-hosszra való vetítés, hanem a Túrkeve —Sarkad közötti, kereken 100 km hosszú víziúton a mintegy 70 km súlyponti távolságra való vetítés látszik reálisnak. Ilyen szemléletben az évi. megta­karítás már 300 000 t'X70 kmX0,18 Ft/km = 3 780 000 Ft-ot tenne ki. Ha a békési hajózsilip építési költségét 25 millió forintra becsüljük és ehhez hozzáadjuk a víziút fejlesztésére, valamint a rakodó és kikötő építésére előirányzott 8,4 millió forint költséget, akkor az összes beruházásnak kiadódó 33,4 millió Ft gölt- ség mintegy kilenc év alatt a népgazdaságnak visz- szatérül. A Körösök meglévő vízáúthálózatára mértékadó fő méretek általában megvannak. Időnként ugyan az előírt vízmélységek — főként a hajózsilipek elő- és utócsatomáiban — átmenetileg nem kielégítőek, de fenntartási kotrás keretében a hajózás akadá­lyoztatása nélkül mindig időre biztosíthatók. A főbb méretek ismertetése víziút-szakaszonkén- ti részletezéssel a következő: a) Békés—Békésszentandrási duzzasztómű kö­zötti csatornázott szakaszon a 40 m hajóút-széles- ség, a 200 nap/év előírt hajózási idény alatt végig megvan, 250 m-nél kisebb görbületi sugarú kanya­rulat sehol nincs. A hajózási vízmélység az öntözési idény befejeztéig (szeptember 15.) általában 3,0 m felett van, utána, amikor már nem szükséges a max. duzzasztás, a 20 dm merülésű uszályok részére biz­tosított a szükséges vízmélység. Hordaléklerakódá­sok miatt a békési kikötő előtt és a köröstarcsai híd feletti gázlószakaszon, továbbá a hajózsilip felső csatornájában kell időnként kotrást végezni. A bé­késszentandrási hajózsilip hasznos mérete 85 mXl2 m. b) A békésszentandrási és bökényi duzzasztó­művek közötti csatornázott szakaszon a legélesebb kanyarulat görbületi sugara 200 m (Öcsöd felett és Péterzugnál), a hajóút szélessége 40 m. A vízmély­ség a Körösökön megkívánt 200 nap/év hajózási időszak alatt általában végig megvan, csupán a bé­késszentandrási alsó haj ócsatornában, az öcsödi híd feletti gázlós szakaszon, valamint a bökényi hajó­zsilip előcsatomájában kell időnként a lerakodott iszapot kotrás útján eltávolítani. A bökényi hajó­zsilip hasznos mérete 68 mXlO m. c) A Hármas-Körös torkolati szakaszán, a bökényi duzzasztótól a Tiszáig terjedően — ahol a folyó már nincs csatornázva — legélesebb kanyarulat görbü­leti sugara 250 m-nél nem kisebb, a hajóút széles­sége pedig 50 m. A hajózási idény nagy részében a 20 dm merülésű terhes uszályok részére szükséges vízmélység megvan. A bökényi hajózsilip utócsa- tomája, továbbá a torkolati rész 2—3' rövidebb sza­kasza időnként kisebb mértékben fehszapolódik s akkor kotrás útján biztosítjuk a szükséges hajózási vízmélységet. d) A Sebes-Körös—Berettyó tervbevett csator­názásával még 1980-ig megvalósítandó víziút és a már meglévő Hármas-Körösi víziút közötti kapcso­lat megteremtése érdekében a Sebes-Körös Körös- ladányig (az új vízlépcső helyéig) terjedő folyósza­kaszon — ahol ugyan még érvényesül a békésszent­andrási duzzasztás hatása, de a meder jelentős mér­vű feliszapolódása miatt jelenleg ott hajózni nem lehet — nagyobbmérvű kotrás útján kell biztosíta­ni a hajózáshoz szükséges vízmélységet. A csatorná­zandó szakaszokon, a vízlépcsők közötti bögékben két alternatíva-szerinti megoldás jöhet szóba, és­pedig, vagy 1000 tonnás uszályokkal számolunk és akkor 3 m hajózási vízmélység biztosítása szükséges, vagy pedig egyelőre csak 650 tonnás uszályokra méretezzük a víziutat, ekkor pedig 2,5 m hajózási vízmélység biztosítása is elegendő. A hajózsilipek hasznos mérete 85 mXl2 m lenne. Az öntözés érdekében még 1980-ig megépíteni tervezett Békési Vízlépcső feletti Kettős-Körös sza- kaszon, valamint a Fehér- és Fekete-Körösökön való hajózási lehetőség megteremtésére 1980. évet követő időszakban a békési duzzasztó mellé egy 68X10 m hasznos méretű hajózsilip megépítését tervezzük. Attól függően, hogy a vízlépcső 3 válto­zata közül (az 1. változatnál a duzzasztási szint 85,65 m Orsz. a 2. és 3. változatban pedig 90,00 m Orsz. melyik épül meg, a víziutakat terhelő költség más és más lesz. Az 1. változat szerinti kivitelezés esetében ugyanis a hidakat nem szük­séges átépíteni, a 2. és 3. változatnál viszont már szó lehet erről is, ami pedig lényegesen meg­növelné a hajózást terhelő beruházási költségeket. A hidak átépítésének szükségessége tekintetében minden esetre mérlegelendő az a körülmény, hogy a víziszállítás zömét kitevő cukorrépa-kampány csak ősszel kezdődik — amikor az öntözés nagy része már befejezést nyert, — akkor a 90 m Orsz. duz­zasztási szint tartása már nem szükséges s a hidak esetleg már nem képeznek hajózási akadályt. A Körösöket az 1980. év után üzembehelyezendő folyócsatomázások közül egyedül az óbecsei (Tisza IV.) vízlépcső érinti, mivel annak a Hármas-Körös torkolatásán érvényesülő kb 75,50 m Orsz. körüli duzzasztása szintje a Körös torkolatánál jelen­leg mértékadó legkisebb tiszai hajózási vízszin­tet (74,73 m Orsz.) mintegy 0,80 m-rel meg­emeli, ami által az érintett folyószakaszon a hajó­út méreteiben előnyös változás fog előállni. Minden esetre még 1980-ig történő megvalósulásra kell be­tervezni mindazokat a folyamszabályozási műveket, amelyek a hajózás érdekében, illetve azzal össze­függésben itt szükségesek. A víziutakpn lebonyolódó személy- és áruszál­lítások kiszolgálásának nélkülözhetetlen tartozékai a kikötők és rakodók. A jelenlegi körösi víziutak mentén egyedül Békésen van kiépített kikötő. A Kettős-Körös egyéb szakaszain, valamint a Hármas- Körös mentén csupán a vasúti és közúti csatlako­zási adottságok figyelembevételével kijelölt rakodó­helyek, ún. szabad kikötők szolgálnak rakodásra. A rakodások meggyorsítása céljából a jelentkező forgalomnövekedés arányában megfelelő számú rakodóberendezést, elsősorban szállítószalagokat 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom