Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Valószínűleg a kialakított vélemény játszott közre — az öntözővízhasználatok elsődleges szükségleteinek kielégítésére való törekvés' mellett — a vízerő- kihasználás elhanyagolásánál. A vízgazdálkodási kerettervben a Körösvidék folyóinak, a Hármas-, Sebes-, Kettős-, Fehér- és Fekete-Körösnek elméleti vízerőkészietét 95%os és 50%-os tartósságú vízhozammal számolva T95 = 1329 kW T50 = 4925 kW teljesítményben állapították meg. A termelhető átlagos évi energiamennyiséget pedig E95 = 11 462 000 kWó E50 = 35 280 000 kWó-ban nagyságú. Ezek szerint tehát a lehetőség megvan arra, hogy a Körösökön kisesésű vízerőtelepek létesüljenek. A Körösvidék hasznos villamos energia fogyasztása 1961. évben összesen 40 millió kWó volt, Ezt a szükségletet az országos hálózatból fedezi. Vízerőmű által a 12. sz. Körösvidéki TVK területén termelt villamosenergia nincsen. 1.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK MÚLTJA ÉS JELENE A terület folyóin a múltban nem voltak és a jelenben nincsenek közepes és kisesésű vízerőművek. 1.22 TÖRPEVÍZERÖMÜVEK MÚLTJA ÉS JELENE A Körösvidéken törpevízerőművek a múltban nem voltak s a jelenben sincsenek. 1.3 A fejlesztés szükségessége A Körösvidék jelenlegi kereken 40 millió kWó évi villamos energia fogyasztása, a mezőgazdasági jellegű ipar és háztartási szükséglet között kb. 3 :1 arányban oszlik meg. A jövő fejlesztését illetően a mezőgazdaság szocialista jellegű útiakulása. valamint a falusi élet- színvonal rohamos emelkedése azok a tényezők, amelyek a villamos energia termelés növelését igénylik. Csak a vízgazdálkodás területét vizsgálva, az öntözés-fejlesztés érdekében létesítendő tározók üzemelésénél, az öntözővíz kiszolgáltatásánál, a belvizek szivattyúzásánál, a belvízvédekezés fokozására, a hajózsilipek üzemeltetésére mindinkább szükségessé válik a terület villamos energia-ellátottságának a növelése. A Körösvidék jelenlegi hasznos villamos energia fogyasztása az országos hasznos fogyasztásnak kb. 0,6%-át teszi ki. A fejlesztési szükséglet előreláthatólag 1980-ban az országos hasznos villamos energia fogyasztás 2%-a lesz a Körösvidéken, amely 825,0 millió kWó a becslés szerint. Ez a várható ipari, mezőgazdasági, települési, vízgazdálkodási és más népgazdasági ágon jelentkező 20 éves távlati szükséglet. A területen lévő békéscsabai hőerőmű rendelkezésre álló beépített teljesítménye 2,8 MW, jelenleg mint csúcserőmű üzemel. Meg kell vizsgálni, hogy a már működő békés- szentandrási, valamint a Körösök csatornázásával, a víziút, öntözések és távozások érdekében építésre tervezett békési és körösladányi duzzasztók mellé gazdaságos-e a vízerőtelep létesítése. Az a tény, hogy a román területi várható vízhasználati fejlesztések következtében, valamint saját öntözővízkivételek miatt, főleg a nyári hónapokban és különösen száraz években vízhiánnyal kell számolni, már eleve rámutat arra, hogy az esetleg létesítendő vízerőtelepeknél tartós üzemszünetek következhetnek be. 1.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A fentebb elmondottakból következik, hogy a Körösvidék folyóin, a Hármas-, Kettős- és Sebes- Körösökön a már meglévő, illetőleg tervezett duzzasztóknál kisesésű vízerőtelepek valószínűleg csak a Tiszából történő öntözővízkivétellel kombinálva, annak a Körösökön felfelé történő szállítása által, mint kettős üzemű turbina szivattyútelepek lesznek gazdaságosak. 1.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Körösvidéken vízrajzi adottságokból kifolyólag nem vehető számításba. 1.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZŐK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A hidraulikus energiatározás fejlesztésének szükségessége a vidék domborzati viszonyaiból adódóan nem állhat fenn. Mindössze csekély mennyiségű medertározás volna lehetséges, ez is inkább az öntözővíz pótlása érdekében. 206
