Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. Л VlZERÖHASZNOSlTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Körösök vízerőhasznosítását célzó összefoglaló tanulmány még nem készült. Ezt a területet a, Körösök csatornázását ismertető tanulmányok és tervek, valamint a Tiszántúl öntözésére vonatkozó általános elvek érintik. Az adatok sorába számítható a Körösök csatornázásának és az eddig összeállított távlati területi fejlesztési tervek kivonatai. A kérdés megvizsgálását lehetővé teszik a VITU- KI-nak a Körösökre vonatkozó hidrometriai és hidrológiai adatgyűjteményei, valamint az Állami Földtani Intézetnek a vidék geológiájára vonatkozó ismertetései. A fejlesztési tervek alapján a területen jelentkező energiaszükséglet évi 825 millió kWó, ebből a víz- erőhaszmásítással biztosítható energia mennyiség 1%. A Körösvidék vízerőhasznosítását erősen befolyásolja az a tény, hogy vízgyűjtőjének legnagyobb része a szomszédos Román Népköztársaság területén van. Ameddig nem ismeretes pontosan a szomszédos állam vízgazdálkodási programja és ennek keretén belül szándékolt vízhasználati fogyasztása, nem lehet egyértelműen megállapítani azokat a vízmeny- nyiségeket, — és itt elsősorban a közepes és kisvíz- mennyiségekről van szó, — amelyek energiatermelés szempontjából mérvadók lehetnek. Ezen a téren jelentkezik talán a legszembetűnőbben a vízgyűjtőterületek, egységének elve. A területi vízgazdálkodási keretterv XVI. fejezetében ennek szükségességét, mint elérendő célt a vízgazdálkodási nemzetközi kapcsolatban részletesen ismertetjük. Az egységes vízgyűjtőterületi szemlélet alapján megvizsgálható lenne a két érdekelt fél által az energiakihasználást szolgáló közöscélú munkálatok közös létesítésének és kiaknázásának terve. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 2.121 A Körösvidéken a komplex vízhasznosítás lehetőségét a legmesszebbmenöen figyelembe véve, a terület hasznosítható vízerejét — gazdaságosan — a lehetőségek határain belül maradék nélkül hasznosítani kell. 2.122 A 20 éves terv végéig a vízerőművekkel termelt évi energiamennyiséget a Körösvidéken 6 000 000 kWó-val kell figyelembe venni. 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKESZLET A vízfolyásokon, illetve azok egyes szakaszaiban rejlő mechanikai energiatartalom kW-ban vagy kWó-ban kifejezve, az elméleti vízerőkészlet. Az elméleti vízerőkészletet nemzetközi megállapodás szerint két vízhozammal a 95%-os és 50%-os tartósságai vízhozam alapján szokás jellemezni és az így kapott, értékek a kisvízerő-készlet, illetve az átlagos vagy 50%-os vízerőkészlet. A Körösvidék folyóinak, a Hármas-, Sebes-, Kettős-, Fehér- és Fekete-Körösöknek elméleti vízerő- készletét sokévi mérvadó vízmennyiségek alapulvételével, a VITUKI adatainak felhasználásával megállapították. Ennek alapján a Körösvidék elméleti vízerőkészletét 1. sz. táblázat tünteti fel. (lásd 1. sz. táblázat.) A táblázatból kivehetően a Körösvidék folyóinak 50%-os faji. vízerőkészlete 22,75 kK/km értéket képvisel. A létesíthető vízerőművek kisesésű jellegűek lennének. A táblázatból végeredményeként megállapítható, hogy a Körösvidók folyóinak 50% összes elméleti teljesítménye 4925 kW, az átlagos évi energiamennyisége pedig 35 288 000 kWó. 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZERÖHASZNOSlTASBAN Az esetleg megvalósuló vízerőhasznosításban a Dél magyarországi Áramszolgáltató Vállalat érdekelt elsősorban, mint a vidék villamosenergia-ellátó szerve. Az energiamennyiség csekély voltára tekintettel a NIM-nek nincs szerepe a vízerőhasznosításban. Az OVF feladata a művek elkészítése. A termelt energia felhasználását a vízgazdálkodási energiaszükséglet fedezésére elsősorban a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igényli. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve 2.21 A KÖZEPES ÊS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A Körösöknek a hajózás érdekében, megkezdett csatornázási munkáinak folytatása és befejezése céljából, de főleg a rohamosan fejlődő öntözés érdekében, a halastógazdaságok vízszükségletének jobb kielégítésére, valamint a Körösvidék részére múlhatatlanul szükséges síkvidéki tározások megvalósítására a meglévő és a 12. TVK XV. fejezetében ismertetett nagylétesítményeken kívül a Sebes-Körösön a körösladányi, a Kettős-Körösön pedig a békési vízlépcső létesítése képezik a Körösvidéket érintő perspektivikus tervezés feladatát. Jelen fejezet feltárja a lehetőségét és gazdaságosságát annak, hogy a már megépült békésszent- andrási és a tervezett Sebes- és Kettős-körösi vízlépcsőknél a fentebb említett komplex hasznosítás mellett megvalósítandó-e a vízerőhasznosítás is. 207