Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
helyen történőik a szivattyús átemelés is, a Fokközi I. és II. és Nagyormágyi szivattyútelepeknél összesen 9,72 m3/sec vízszállítással. A Fokközi öblözet főcsatornáját és szivattyúkapacitását még terheli 2,22 m3/sec. ill. 2,00 m3/sec. belvízmennyiség is, amely Románia területéről származik és amelynek levezetése magyar területen, a két állam között fennálló vízügyi egyezményből folyó kötelezettség. A fentebbiek mérlegelésével az öblözet tényleges belvízlevezető kapacitása saját területére nézve: a főcsatornán 12,65—3,77 = 8,88 m3/sec. tehát q cs = 31 1/s/km2, a szivattyútelepeken át 9,72-—1,50 = = 8,22 m3/sec. és qs_ = 28,7 1/s/km2. Ez utóbbi tekintettel a határon levő tározó kapacitására. Az öblözet főcsatornája a Holt-Sebes-Körös töl- tésezett, így a részvízgyűjtők vizét szivattyúval kell beemelni. Erre a célra létesültek a mágori, Vésztői és cigányfoki szivattyútelepek összesen 4,0 m3/sec. kapacitással és 15 db ideiglenes szivattyú elhelyezésére alkalmas állás. Az öblözet víztelenítését illetően a fentebb említett művek egyéb műtárgynak számítanak. 69. sz. Kettős-Körös jobb parti belvízrendszer a Sebes- és Kettős-Körösök közötti 287 km2 kiterjedésű árterületen fekszik. A belvízrendszer a Körösök felé lejt 86,00— 84,00 m magassági szintek között. A talaj felszínét több érvonulat és holtmeder szeli keresztül, ezek medrében épültek ki a fontosabb belvízlevezető csatornák. A talaj minősége általában igen erősen kötött. A talajvíztükör mélysége a felszín, alatt átlagosan 2—3 m. A belvízrendszer főbefogadója a Kettős-Körös folyó. A belvízrendszer négy öblözetre tagozódik: a) Büngösdi belvízöblözet 71,0 km2 b) Hosszúfoki alsó belvízöblözet 75,0 km2 c) Bodzászugi belvízöblözet 31,0 km2 d) Vargahosszai belvízöblözet 110,0 km2 Összesen: 287,0 km2 A rendszer jelenlegi fajlagos kiépítettsége gravitációs levezetésre 27,1 1/s/km szivattyús átemelésre 31,6 1/o/km2. A rendszerrel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a Bodzászúgi öblözet a szomszédos 70 sz. Hosszúfoki rendszer főcsatornáját 1,00 m3/sec. vízmennyiséggel, a Vargahosszai öblözet pedig a Gyepes csatornát 0,5 m3/sec. vízmennyiséggel terheli. Helyraj zilag a rendszer területén épültök meg a szomszédos belvízrendszer belvízilevezetését szolgáló Hosszúfoki főcsatorna alsó torkolati szakasza, valamint átemelő szivattyútelepei. A rendszerben öt szivattyúállás van. 70. sz. Hosszúfoki belvízrendszer, a Fekete-Körös és a Romániában levő Felfogó csatorna jobbparti árterületén fekszik. Kiterjedése Magyarországon 454 km2, amelyhez még 366,4 km2 román területi vízgyűjtő csatlakozik. A belvízrendszer kelet-nyugat irányú lejtésű 91,5 ■—85,5 m magassági szintek között. A talaj felszínét ősi vízfolyások és érvonulatok medrei tagolják, ezekben épült ki a belvízleeresztő csatornák jelentékeny része. A talaj minősége általában igen erősen kötött réti agyag, a hátasabb helyeken közép- kötött minőségi talajokkal, a középső szinten szikesekkel. Főbefogadó a Kettős- és Fekete-Körös folyók. A belvízren dszer három öblözetre tagozódik : a) Hosszúfok-Köleséri öblözet 260,0 km2 b) Sarkad-Anti öblözet 129,5 km2 c) Okányi öblözet 64,5 km2 összetsen : 454,0 km2 A rendszer illetőleg öblözetek kiépítésének helyes értékelése érdekében megjegyzendők, hogy a Hosszúfok-Köleséri öblözetet 7,4 m3/sec. román területi és 3,5 m3/sec. szomszéd öblözeti belvíz terheli. Következésképpen saját levezetési kapacitása a főcsatorna torkolatára nézve 22,50—10,90 = 11,6 m3/sec, szivattyús átemelést illetően pedig 12,0— —10,9 = 1,1 m3/sec. A fajlagos értékek ennek megfelelően qgrav = 44,5 1/s/km2, qvzi„= 4,2 1/s/km2. A Sarkad-Anti öblözet főcsatornáját illetőleg szivattyús kapacitását 8,3 m3/sec. román területről származó belvíz terheli. A saját kapacitás jellemzői az öblözetben tehát úgy főcsatorna torkolati szakaszra, mint szivattyús teljesítményre vonatkoztatva 13,4—8,3 = 5,1 m3/sec, azaz qsz és cs = 39,4 1/s/km2. A rendszerben hét oldalbeemelő szivattyútelep és hét szivatyúállás van. 71. sz. Körösök szöge belvízrendszer, a Fehér- és Fekete-Körös és országhatár által körülzárt 87,00 km2 'kiterjedésű árterületen fekszik. Jelenlegi kiépítettség 32 1/s km2. A belvízrendszer talaja kelet-nyugati irányban lejt.A terep magassága 87—89 m magassági szintek között váltakozik. A domborzatot több — a Körösökből kiszakadt — érvonulat tagolja. A talaj minősége túlnyomórészben igen erősen kötött, a felszínben savanyú agyagtalaj, melynek 20%-át erdő borítja. A vízgyűjtő terület eredetileg Romániába is átterjed, de a határmenti lokalizáló gát a határ két oldalán fekvő területeket teljies mértékben elkülöníti. A belvízrendszer befogadói a Fekete- és Fehér- Körösök, Három öblözetre tagozódik az alábbiak szerint: a) Sitkai öblözet 49,00 km2 b) Itceéri öblözet 24,00 km2 c) Gelvácsá öblözet 14,00 km2 összesen: 87,00 km2 A rendszerben három szivattyúállás van. 72—73. sz. Élővíz-csatorna belvízrendszer, a Fehér- és Kettős-Körös bal parti árterületén fekszik. Kiépítettsége 21 1/s km2. Az árterülethez délről és nyugatról 30 km2 fensíki terület is csatlakozik, amellyeü együtt a rendszer teljes kiterjedése 712 km2. A belvízrendszerhez kelet felől mintegy 13 km2 román vízgyűjtő terület csatlakozik, amely az Előző főcsatorna kapacitását illetőleg a gyulai belvízátemelő szivattyútelepet 0,4 m3/sec belvízmeny- nyiséggel terheli. A talaj felszíne délkelet északnyugati irányban 116
