Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
álló védőfüzes telepítése kívánatos. A Hármas-Körös baloldali hullámterében lévő elvénült védőfüzes fokozatosan felújítandó. A felújítás során, a szabadon hagyandó sávhatárnak megfelelően kell az újratelepítést elvégezni. A védőfüzes sávon kívüli hullámtéri szakaszokat a bokroktól és fáktól meg kell tisztítani. Az Alsótiszavidéki VÍZIG területién a Hármas- Körös baloldali töltése 33,3 km hosszban erősítésre és 24,8 km hosszban magasításra szorul. Az erősítésen túlmenően a fakadóvíz feltöréses szakaszokon összesen 31 km hosszban 1,5—2,0 m koronaszélességű átlag 1,0 m magas és 1—1,5-es rézsűhajlású szorítógát megépítését tervezzük párhuzamos levezető csatornával. Az erősítéshez és magasításhoz szükséges föld a hullámtér vízáteresztő talajú szakaszain kisajátítandó anyagnyerő helyékről építhető be. A meglévő védőfüzes el vénült szakaszainak felújítása szükséges. Az újra telepítést a szabadon, hagyandó sávhatár betartásával kell elvégezni. A hul- ' ámtér szabadon hagyandó sávját a bokroktól és fáiktól meg kell tisztítani, utána legelőként és kaszálóként kell hasznosítani. Másodrendű töltések (körgátak, lokalizációs töl- + ásek). A tanácsi kezelésben lévő körtöltések erősítése és magasítása mellett a kívül települt helységeknél (Gyula, Békéscsaba, Békés) azoknak új töltésszakaszokkal való kiegészítése is kívánatos, A lokalizáló töltések közül a Szarvas—Békés- szentandrási és a Békésszentandrás—Öcsödi tölté- 1.2'k építhetők ki gazdaságosan. Lásd a 4. táblázatot. Árvízvédelem A védekezés ütőképessé tétele érdekéiben elsősorban a védekezési módok, anyagok és felszerelések korszerűsítését kell megvalósítani. A gépi fejlődésnek megfelelően gondoskodni kell az ÁKSz osztag meglévő gépi felszerelésének számszerű növelése mellett új gépi felszerelések (mint pl. az elektromos, vagy benzinmotoros láncfűrész, fúrógép) beszerzéséről is. Az általában esős időszakban előforduló árvízvédekezéseknél a védelmi anyagok és felszerelések 10-—20 km távolságú szállítására alkalmas vízijárművek beszerzésével a szállítási nehézségeket könnyíthetjük meg. (A Körösökön árvízkor a hajózás az alacsony hídszerkezeti alsóéi magasságok miatt nem lehetséges.) A mértékadó vízmércék vízállás távjelzésének a védelmi központba való bevezetése biztosítja a vízállások egyidejű leolvasásának pontos betartását. Árvízvédelmi telefonhálózatunk a vezetékek feor- rodáltságia miatt nem elégíti ki a követelményeket. Az elavult vasvezetékek aludur sodronyvezetékkel cserélendők ki, és az áramköröket úgy kell kialakítani, hogy az egy árvízvédelmi szakaszhoz tartozó gátőrházak közbenső kapcsoló állomás nélkül egy áramkörre legyenek kapcsolva. Ezen túlmenően a hírközlés biztonságának és gyorsaságának fokozása érdekében a szakaszközpontokat és a védelem központját URH adó-vevő rádiókészülékkel tervezzük felszerelni. Az őrtelepek ivóvízellátása, az őrházak, munkás- pihenők és szakaszvédelem műszaki személyzete részére fenntartott helyiségek, árvízvédelmi szertárak, valamint a gazdasági épületek terén mutatkozó hiányosságokat kell megszüntetni. A Körösvidéki VÍZIG ÁKSz osztaga személyi állományának, védelmi felszereléseinek és anyagainak elhelyezésére telepet (laktanya, raktárak, stb.) kell építeni. Az árvízvédekezésben résztvevők szakmai képzettségének fokozása érdekében a valóságnak megfelelő nehézségi fokú árvízvédelmi gyakorlatok megtartására kell a jövőben törekedni, olymódon, hogy a gyakorlatok kellő elméleti oktatással legyenek alátámasztva. 2.22 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZASANAK KERETTERVE Nagyvízi szabályozás. A Körösvidék folyó!: Fehér-, Fekete-, Kettős-, Sebes- és Hármas-Körös teljes hosszban töltésezettek. A töltések vonalvezetése nem követi mindenütt megfelelően a nagyvízi sodorvonalat. A Fehér- és Fekete-Körösökön, és a Sebes-Körös Fokközi híd feletti szakaszán a hullámtér keskenyebb a kívántnál. A Fekete- és Kettős-Körösök jobboldali töltése pedig csaknem, teljes hosszban simul a mederhez, így a folyó fejlődésére nincs lehetőség biztosítva. A meglévő vonalazásbeli hiányosságok megszüntetésére a felsorolt folyók, egy oldali töltését 80%-ban át kellene helyezni. A töltésbel- lebbezés ilyen, mérvű végrehajtása nem volna gazdaságos, de műszaki hátrányokkal is járna, ezért a lefolyás! viszonyokat a hullámterek rendezésével kell megjavítani. A Fehér- és Fekete-Körösök mentén a Sebes-Körös Fokközi híd feletti szakaszán teljes hullámtérrendezést irányzunk elő olymódom, hogy a felisza- polódásból keletkezett földmennyiséget beépítjük a töltésekbe. A hullámtér felszínét úgy képezzük ki, hogy az kaszáló-gazdálkodásra legyen alkalmas. A folyók e szakaszain védőfüzes telepítése a hullámtér keskeny volta miatt nem lehetséges, de legtöbbször nem is szükséges. A Kettős-Körösön, a Sebes-Körös Fokközi híd alatti szakaszán és a Hármas-Körösön a helyi jellegű töltésvonalazás hiányosságait helyes vonala- zású védőfüzes sávok telepítésével tervezzük kiegyensúlyozni. A szabadon hagyandó lefolyás! hullámtéri sávokban elsősorban legelő és kaszálógazdálkodás bevezetését javasoljuk. A Hármas-Körös hullámterében a mederátmetszésekből létesített de- p ordák anyagát a töltéserősítésekhez és a kubik- gödrök rendezéséhez tervezzük beépítem. A hullámterek rendezési és ^ védőfüzes telepítés költségeit az Árvízmentesítés c. fejezetben irányoztuk alő. Mederszabályozás. A Hármas-Körös 5 fkm feletti szakasza végig a Kettős-Körös Békésig és a Sebes-Körös Körösliadányig a bökényi és békésszent- andrási vízlépcsők megépültével csatornázottakká váltak. A fejlesztési tervek szerint a Kettős-Körösön Békésnél, a Sebes-Körösön pedig Körösladánynál