Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

2, AZ ÁRVÍZMENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK,

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A Körösvölgy árvízvédelmi műveinek fejlesztésével a Körösvidéki és az Alsótiszavidéki VIZIG-ek 1959. évi árvízvédelmi tervei, a folyamszabályozás fejlesztésével pedig a Körösvidéki VÍZIG 1954. évi tíz éves fejlesztési terve foglalkozik legrészletesebben. Ezen távlati tervek adatai kiegészítésekkel a Keretterv készítésénél felhasználhatók voltak.

A tárgyalt öblözetekre vonatkozó tudományos kutatások, feltárások 1957-ben indultak meg és csak részben fejeződtek be. A Keretterv készítésénél az alább felsorolt tanulmányok, kutatási eredmények és adatgyűjtések álltak rendelkezésünkre:

A VITUKI 1957-ben megjelent „Töltesezett folyóink mértéadó árvízszintjei” c. tanulmánya, mely a Körösök mértékadó árvízszintjeinek írott hosszszelvényeit is magában foglalja.

Az 1957-et megelőző évek árhullám adatai alapján készített és 1958-ban megjelent ,,Az árhullámok tetőzésének előrejelzése mércekapcsolatok alapján, a Körösök vízrendszerében” c. VITUKI tanulmány.

Az 1960-ban megjelent „Töltésezett folyóink hullámterein létesítendő szabad parti sávok kijelölése” c. VITUKI tanulmány, mely a Hármas-Körös hullámterére vonatkozó kitűzési adatokat is tartalmazza.

A Hármas-Körös baloldali védtöltésének a torkolat és Gyoma közti hidrogeológiai hosszszelvénye.

Az adatgyűjtések közül a legjelentősebbek a Körösvidéki és Alsótiszavidéki VIZIG-ek által készített árvízmentesítési és folyamszabályozási monográfiák.

Az árvízvédelmi művek kialakítására és biztonságának fokozására a VITUKI által 1960-ban kéziratban megjelentetett „Árvízvédelmi kutatások” c. összefoglalóban foglaltak nyertek felhasználást.

A folyók szabályozása Kerettervének összeállításánál a Körösök csatornázási távlati tervei adtak kiindulási alapot.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az ármentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozásának távlati tervei elkészítésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

— A fővonalak védőműveit az 1957-ben megjelent VITUKI tanulmányban foglalt mértékadó árvízszintre kell kiépíteni és a védőművek méreteinek meghatározásánál tekintettel kell lenni a védendő terület értékére.

— A szóbaj öhető változatok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmazni kell a gazdaságosság elvét.

— A már ármentesített területek védőműveinek fejlesztése a töltések méreteinek a szükséges mértékben való növeléséből, vízzáróképességük és altalajviszonyaik megjavításából, esetleg rövidebb szakaszok áthelyezéséből áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védőmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot.

Bevédésre váró árterek a TVK területén nincsenek.

— A meglévő nyárigátak, körgátak és egyéb véd- töltések megerősítésénél, valamint újak létesítésénél úgy kell eljárni, hogy vonalvezetésüket folyószabályozási elvek alapján, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével kell megállapítani.

—- Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kell emelni. t

A védekezést végző személyek részére a lehető legjobb munkakörülményeket' és a legnagyobb biztonságot kell megteremteni.

Töltésezetlen folyók a TVK területén nincsenek.

— A már töltesezett folyóknak a nagyvízi szabályozása ott merül fel, ahol a meglévő töltések vonalozása akadályozza az árvíz és a j'ég szabad levonulását. Itt a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő vonalozással történő áthelyezése szükséges, a gazdaságosság figyelembevételével.

— A mederszabályozási műveket ott kell betervezni, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, — hajózható folyókon pedig a fentieken

kívül még a hajóutat is — ill. változása veszélyezteti az árvízmentesítési műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy a meder káros elfajulása állhat elő. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is. Ahol befejeződött a középvízi szabályozás, de ez kisvíznél nem biztosítja a megfelelő hajóutat, ezt kiegészítő kisvízi szabályozással kell előállítani.

— A szabályozási művek tervezésénél figyelembe kell venni az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni kell az élő növényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállás tartóssági görbék alapján kell elbírálni.

— A mederszabályozási művek magassági adatainak megállapítását szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállás tartóssági görbéi alapján kell elvégezni.

— A mederszabályozás tervezésénél figyelembe kell venni a tervezett folyócsatomázásokat is.

— A csatornázott folyók szabályozási műveinek építési időpontját, a gazdaságosság figyelembevételével, a vízlépcső üzembehelyezési időpontjával kell összeegyeztetni. A vízlépcső üzembehelyezéséig szükséges lehet bizonyos átmeneti időszakra ideiglenes szabályozási munkák beállítása.

100