Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVÍZMENTESlTÉSBEN, ARVÎZVËDELEMBEN, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁS AB AN A Körösvidék árvízmentesítése, árvízvédelme és folyóinak szabályozását illetően a fejlesztési, tudományos kutatási, feltárási és tervezési munkákat, mint legfőbb vízügyi szerv, az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság idevonatkozó fejlesztési terveit felülvizsgálja, meghatározza azok sürgősségi sorrendjét, biztosítja a hitelkeretet. A részletterveket felülbírálja és az értékhatáron felüli terveket jóváhagyja. Ellenőrzi a végrehajtás munkáját, a műszaki követelmények betartását és a hitelek gazdaságos fel- használását. A védtöltések, műtárgyak állapotát, a védelmi anyagokat, a védekezési terveket és műszaki felkészültséget évenként helyszíni ellenőrzéssel részletesen felülvizsgálja. Árvízvédekezéskor kormánybiztossági jogkörrel irányítja országosan a védekezést. A Körösvidéki és Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a kapott irányelvek szerint elkészíti a fejlesztési és részletes terveket, végrehajtja az építési munkákat az engedélyezett hitelkeretnek megfelelően. Jóváhagyja a főhatóság által felülbírált értékhatár alatti terveket. Évenként kiegészíti a területre vonatkozó védelmi terveket, gondoskodik a jóváhagyott hitelből a védművek jókarbantartásáról, az árvízvédelmi anyag kiegészítéséről és annak szakszerű tárolásáról. Az árvízvédekezés szakszerűsége és hatékonyságának érdekében évenként árvízvédelmi gyakorlatokat hajt végre. Árvízvédekezéskor ellátja a védekezés műszaki irányítását a közigazgatási szervekkel szoros kapcsolatban. A folyószabályozás teljes egészében állami feladat lévén, a kapcsolatos minden tevékenységet a Vízügyi Igazgatóság, vagy főhatósági irányítás mellett, vagy adott esetekben öntevékenyen végzi, a problémák szakszerű megoldására törekedve. A helyi tanácsok feladata a II. rendű lokalizációs és körtöltések karbantartásáról és új töltések létesítéséről való gondoskodás, az ezeken való árvízvédekezés ellátása. Az árvízvédekezéshez szükséges közerő nyilvántartása, megszervezése, készenlétbe helyezése és a vízügyi szervek műszaki irányítása melletti védekezésre való kirendelése, a védekezéssel kapcsolatos közigazgatási teendők ellátása, a védekezők élelmezésének biztosítása ugyancsak a helyi tanácsok feladatát képezik. A belügyminisztérium szervei az árvízvédelem folyamán gondoskodnak a védekezés területén a szükséges közrend fenntartásáról, valamint rendkívüli intézkedések végrehajtásáról. A helyi védelemvezetés kérésére az árvízvédelmi kormánybiztosság közbenjöttével, a honvédelmi minisztériumi összekötő útján, szükség esetén kérhető a honvédségi alakulatok kirendelése az árvízvédekezéshez. A katonai alakulatok a védekezési munkákat saját parancsnokságuk vezetésével, de a vízügyi műszaki szervek irányítása szerint végzik. Az árvízvédekezésnél szükséges anyag és egyéb szállítások késedelem nélküli lebonyolítása érdekében, a vízügyi szervek szállítóeszközeinek elégtelensége esetén, az árvízvédelmi kormánybiztosság közbenjöttével és az illetékes szervek összekötője útján a szállító váltattatok és egyéb szervek szállító eszközei is igénybevehetők. Az úgynevezett nyári gátak létesítése, az azokon való védekezés — a nyári gát céljának megfelelő mértékig — társulati feladat, vízügyi műszaki irányítás és helyi tanácsi segítség mellett. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának Keretterve 2.21 ARVlZMENTESfTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE A Körösvidéken bevédetlen öblözet már nincsen, így a tervezés csupán a meglévő árvízmentesítési művek fejlesztését és körgátakra, lokalizációs töltésekre vonatkozó munkákat érinti. Meglévő árvízmentesítési művek fejlesztése A terület elsőrendű védtöltéseit általában magasítani és erősíteni kell. Az erősen szivárgó és fakadóvizes szakaszokon szivárgó rendszer beépítése szükséges. Az árvízlevonulások elősegítésére hullámtéri rendezés indokolt. Ezen általános jellegű munkák szükségességét, helyét, kiterjedését, tervezési módját, anyagszükségletét és költségkihatását az alábbiak ismertetik, árvízvédelmi öblözetek szerinti tagozódásban. I. Fehér és Fekete-Körös köze A védtöltések teljes hosszban erősítésre és magasításra szorulnak. A Fehér-Körös jobbpartd töltése 123,500—123,700; 124,500—124,900; 127,550— 127,650; 128,700—129,000; 132,000—132,500 km közti szakaszai összesen 1,5 km hosszban, a Fekete- Körös baloldali töltése 16 600—19 100 km szelvényei között 2,5 km hosszban, összesen 4,0 km hosszban erősen szivárgók és fakadóvíz feltörésre hajlamosak, ezért a töltéserősítési munkák végrehajtásával egyidőben kavicsból és forgácskőből szivárgórendszer beépítése szükséges. A Fekete-Körös mentén a szűkületekben, a Fehér-Körös mentén teljes hosszban, a keskeny hullámterek miatt csak a mentett oldalon hajtható végre a töltéserősítés. Az elsőrendű országhatár menti lokalizáló töltés erősítése csak a mentett oldalon lehetséges. Az erősítéshez szükséges földmennyiség részben a feliszapolódott hullámtérből, részben a mentett oldalon kisajátítandó anyagnyerőhelyekről termelhető ki. A hullámterek rendezése azokat kaszáló gazdálkodásra teszi alkalmassá, a töltésfelületek teljes kiterjedésükben füvesítve lesznek. Védőfűzesek telepítése a szűk hullámterek miatt nem lehetséges. 101
