Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
24. táblázat Hordalékmérési eredmények Vízfolyás Tisza Sebes-Körös Berettyó A mérőállomás neve Rázompuszta Polgár Körösszakái Berettyóújfalu Távolság a torkolattól, km 523,9 491,3 55,3 45,0 Vízgyűjtőterület, 1000 km2 49,3 62,7 2,5 3,7 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom, g'ra3 Évi átlagos hordalékszállítás 295 380 116 200 lebegtetett, 1000 t/év 9 150 9 780 259 39 görgetett, lOOOi t/év 12 4 0,2 Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm 0,08 0,06 0,05 0,04 görgetett, mm — 0,2 0,4 0,1 fenékanyag, mm 0,3 0,3—3,7 0,7 0,4 A Tisza Tokaj—Tiszafüred közötti szakaszán a hordalék mindenütt finomszemű iszap és homok. Több változatosságot mutat a mederanyag. Küszöböt képez a Sajó torkolata alatt a Tiszába került Sajó-kavics, mely egészen Tiszakesziig húzódik, helyenként rossz gázlókat képezve. Ma azonban Sajó-kavics már nem jut a Tiszába, mert az a ti- szadobi átvágással 1905-ben lemetszett tiszakeszi nagy holt mederben lerakódik. A kanyarulatok vándorlása Tokaj—Tiszadob között a laza anyagban helyenként erős. A Saj ótorok alatti kavicsi- meder elszélesedésre hajlamos, ettől lefelé a meder megint eléggé ellenálló. A tiszalöki duzzasztó hatására Tiszalök—Tokaj között finom iszap rakódik le, a mederemelkedés tartós. A Tisza, által szállított sok iszap a tiszalöki duzzasztótéren kívül feliszapolja a Keleti Főcsatorna Tiszavasvárnál levő betorkollását és a főcsatorna, valamint a belőle kiágazó öntöző csatornák felső részét. A Berettyó mélyülő medrű folyó, kevés hordalékot hoz. Több a hordaléka a Sebes-Körösnek. A felső, határon túli szakaszról homokos kavics érkezik, amely az eséstörés alatt lerakódik. Mégis a Sebest- Körös medre gyengén mélyül, de zátonyképzésre hajlamos. A Hármas-Körös kevés hordalékát szállít, medre állandó. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett eróziós viszonyokkal Területünkön számbavehető erózió nincs. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízi munkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltség- többletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kis- esésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedvezőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hordaléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 2.36 VÍZMINŐSÉG 2.361 A terület felszíni vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szennyezett- ségi állapotának elbírálásánál, ivó- és ipari vízellátásánál, valamint a mezőgazdasági vízhasznosításoknál a legfontosabb minőségi jellemzők az O2 fogyasztás, a bakteriológiai szennyezettséget kifejező coli szám, az összes keménység, az összes oldott sótartalom és Na%. A felszíni vizek jelenlegi állapotát ezért a következő térképeken szemléltetjük: Felszíni vizeink szennyezettsége az O2 fogyasztás alapján (lásd TVK IX., Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme" 76
