Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
ségek, ár- és belvízmentesítés, vízienergia hasznosítás, öntözés, hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (tájtermelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 36. Az első hótakarós napot novemberben, az utolsót márciusban észlelték. A közbeeső téli hónapokban decemberben 8, januárban 16, februárban 9, márciusban 3 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 76 cm, országos viszonylatban is kiemelkedő érték. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága hazánk területén nem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakoriasága (o/0) Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A 30 cm-t meghaladó hótakaró-vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Haj dúság—Nyírség XII. I. II. III. 1 2 3 1 2 3 1 1 2 1 3 ! 1 2 3 (1) - — (2) 93 76 — — 2 6 6 9 10 51 — 72 47 45 38 46 63 76 89 90 97 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 1/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 l/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 1/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 l/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot tükröző, továbbá a 18, illetve 24 óra múlva várható állapotot ábrázoló szinoptikus térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 millibáros AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 millibáros AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 millibáros AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 millibáros AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a 53
