Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

7. táblázat

A középhőmérsékletek különböző tartósságú és átlagos értékei C°-ban

Debrecen (1901—50)

tartósság

%

I.

1 и. 1

III.

IV.

V. 1

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Évi

0

4,3

5,1

9,0

15,3

19,4

21,8

24,1

23,8

19,6

14,2

10,5

4,4

11,8

10

M

2,8

8,2

13,8

18,8

21,3

23,5

22,1

18,2

13,1

7,5

3,8

11,1

25

0,1

1,5

6,5

12,2

18,2

20,8

22,3

21,6

17,2

11,5

6,6

2,2

10,8

50-2,8

0.1

5,4

10,7

16,3

19,4

21,2

20,5

15,8

10,2

4,9

0,4

10,4

75

—4,6

—1,4

3,9

9,6

15,2

18,7

20,6

19,6

14,9

9,4

2,8

—0,8

9,7

90

—7,2

—4,7

2,1

8,5

14,6

17,4

20,1

18,6

13,5

8.2

1,6

—3,6

9,0

100

—10,2

—7,9

0,2

7Д

11,2

16,6

18,0

17,4

11,9

6,0

—1,9

—7Д

7,8

Átl.

—2,0

—0,3

5,6

10,9

16,7

19,7

21,5

20,7

16,2

10,5

4,5

0,5

10,4

7/a táblázat

Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga

Debrecen (1901—30)

Zord nap

Téli

Fagyos

Nyári

Hőség

Forró

nap

nap

nap

nap

nap

min ^—10°

max ^ 0°

min. ^ 0°

max. ^ 25°

max. Sí 30»

max. Sí 35

18

30

in

79

25

3

ség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege 3150—3300 C°, az országos átlagnál valamivel magasabb. Értéke az évi középhőmérséklet változásának megfelelően délnyugatról északkelet felé haladva csökken (13. ábra).

A gyakorlati életben különösen fontos a hőmérsékleti szélsőségek küszöbértékeinek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7/a táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban bizonyos küszöbértékek segítségével meghatározott napok átlagos előfordulását.

A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szem • pontjából is hasznos.

A téli. és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

2.25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek Dr. Szesz- tay Károly számítása szerint évenként 600—650 mm-es vízoszlopot párologtatnak el (V < 10 millió m3 méretű tározókra számított érték.) A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi.

Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 évenként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól + 55, illetve — 32%.

2.252 Területi párolgás

A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) évi összege ezen a területen átlagosan 520 mm, csupán a Berettyó és Sebes-Körös menti kisebb területfolton csökken a 480 mm alá. Az évi menetet és a tenyészidőszak mm-ben kifejezett párolgását a 9. táblázatban adjuk meg.

S. táblázat

Szabad vízfelületek átlagos párolgása mm-ben és az évi összeg %-ában

1 '•

H.

III.

IV.

V.

VI.

VII. j

VIII.

IX.

X. j

XI. 1

XII.

Évi

mm G

10

22

50

87

105

124

99

68

33

10

6

620

Го 1,0

1,5

3.6

8

14

17

20

16

11

5,4

1,5

1,0

100

9

táblázat

A területi párolgás átlagos havi értékei (1) a 20 évenként várható maximális (2) és minimális (3)

eltérésekkel mrn-ben

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. 1

Vili. ;

IX.

X. 1

XI.

XII.

Tenyész

időszak

(1) 7

9

22

48

85

92

91

70

50

26

13

7

436

(2) +7

+7

+15

+42

+30

+25

+19

+ 11

+48

+11

+11

+7

(3) —7

—7

—13

—28

—37

—73

—77

—69

—47

— 9

— 9

— 5

54