Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.261 Abszolút páratartalom Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük a Debrecen 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel. (10. táblázat.) 2.262 Relatív páratartalom A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket területünkön. Pl. júliusban délnyugatról északkelet felé haladva 62—63%-ról 66—67 %-ra nő az átlagos havi érték. Ezt figyelembevéve a területünkéhez hasonló helyzetű Kecskemét állomás 50 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak (11. táblázat). A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom évi középértékei területünkön nyugatról kelet felé haladva 3—4%-os növekedést mutatnak. Évszázadunk egyik legszárazabb napján, 1930. július 4-én a 14 órakor észlelt relatív páratartalom itt 14—24% között volt, mely érték nyugatról kelet felé haladva növekedett. A relatív páratartalom havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhetjük Debrecen 40 éves átlagaival (12. táblázat). A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, továbbá öntözési, tározási, tógazdasági vízpótlásmormák megállapításánál stb. fontos. 2.26 A LEVEGŐ PÄRATARTALMA 2.271 Átlagos és szélsőséges értékek Az, évi átlagos csapadékösszegek izohiétái (melyeket a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c., 1:500 000 méretarányú térképen rajzoltunk meg) mutatják, hogy területünk átlagos évi csapadékösszegei az 500—600 mm tartományba esnek, tehát дет érik el az országos átlagot. A terület túlnyomó részén 550—600 mm az átlagos összeg; 600 mm feletti átlagot csak Derecske környéki kis területfolton találunk, míg a Debrecentől nyugatra fekvő területrész évi átlaga 550 mm alatti, sőt, Nagyhortobágy állomás környékén még 500 mm alá is csökken. A tenyészidőszak átlagos csapadékösszege (16. ábra) 300—350 mm, területi megoszlása jól megfelel az évi összegek megoszlásának. A terület túlnyomó részén uralkodó csapadékviszonyok jellemzésére a 13. táblázatban havonként és nevezetes időszakonként, gyakoriság szerint közöljük Debrecen adatait. Területünk viszonylag legbővebb csapadékú részének jellemzésére Derecske adatait közöljük. (13/a táblázat.) Végül a csapadékban szegényebb nyugati területrészt Nagyhortobágy állomás adataival jellemezzük (13/b táblázat). 2.272 Csapadékgyakoriaság Debrecen leggyakoribb havi csapadékösszegeiről a 14. táblázat tájékoztat. 2.27 CSAPADÉK 10. táblázat il. * * Átlagos abszolút páratartalom g/m’-ben Debrecen (1901—30) I. П. III. IV. V. VI. VII. vni. IX. X. XI. XII. Évi 3,5 3,8 4,9 6,5 9,5 11,9 13,2 12,6 10,0 7,5 5,4 4,2 7,8 il. tacnazat Átlagos relatív páratartalom %-ban Kecskemét (1901—50) ív. v. VI. VII. vili. IX. X. XII. Évi 83 79 75 69 67 63 63 65 69 75 82 84 73 ** 12. táblázat A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei (1) és minimumai (2) %-ban Debrecen (1901—40) I. II. ni. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII (1) 85 80 64 55 53 55 53 54 59 67 79 86 (2) 40 35 22 17 19 24 23 19 16 28 39 40 55
