Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3—4 %-kal emelkedik. — A defláció elleni védelem szempontjából az erdősávok telepítésének területünknek különösen északkeleti részén van kiemelkedő jelentősége. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és továbbaprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt, ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető. 2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése Legjobb meteorológiai állomása Szerep (1945. óta nem működik, de négyévtizedes adatanyaga ma is használható rendkívüli érték), de Debrecen, Túrkeve, Mezőtúr, Tiszaörs, továbbá Püspökladány, Szentmargita—Bödönhát, Szeghalom és Nagyhor- tobágy 2-—4 évtizedes anyaga is igen jól használható. A mikroklíma-mozaikkal kitüntetett délnyírségi területről Nyírbéltek egy évtizedet meghaladó megfigyelési anyaga áll rendelkezésre. A szikesek viszonyait Tiszaörs és Püspökladány, a terület nagy részét borító kötött, agyagos-humuszos talajt pedig Debrecen (régen Pallag, ma Egyetem) és Szerep jellemzi. A terület éghajlati jellemzéséhez — részben az elütő jelleg, részben a gyengébb színvonalú állomások miatt — általában nem célszerű a szomszédos területek állomásait felhasználni. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BOFiULTSAG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke az országos átlag feletti: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 105—107 kcal/ cm2, év. Ebből a nyári félévre kb. 79 kcal/cm2 (75%), a téli félévre 27 kcal/cm2 (25%) esik. A terület délkeleti harmada — az országhatár és a Berettyó-menti terület — 106 kcal/cm2. év-et meghaladó átlagával besugárzás szempontjából az ország legjobban ellátott körzeteinek egyike. A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,9 kcal/cm2. hó) a legkisebb, a júliusi (16,3 kcal/cm2. hó) a legnagyobb. A havi összegekről a 2. táblázatban egyéb feldolgozás hiányában a területen kívül fekvő, de besugárzás szempontjából hasonló helyzetű Kecskemét állomás adatai alapján nyújtunk tájékoztatást. 2. táblázat A besugárzás összegeinek sokévi számított átlaga Kecskeméten kcal/2, hóban, ill. kcal/2, évben III. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi 3,0 4,6 7,9 10,5 14,3 15,5 16,3 13,8 8,2 5,8 2,8 1,9 104,6 A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok, mellett sem haladja meg az 1,6 kcal/cm2. min. felső határt. 2.222 Napfénytartam A napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1950—2050 között van. (7. ábra.) Ennek a bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április—szeptember) esik. (8. ábra.) Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 45 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 295 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9,5 óra hosszat van napsütés. A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére, a 3. táblázatban Debrecen havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. A táblázatból kitűnik, hogy a különösen napos hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a téli félévben a sokévi átlagérték kétszeresét, a nyári félévben másfélszeresét is. 3. táblázat A napsütés maximuma (1), átlaga (2) és minimuma (3) órákban Debrecenben (1901—50) ** II.. 1 1 IV. V. VI. VII. Vili. 1 IX. X. ! -, 1 XII. Évi (1) 110 174 217 260 331 351 360 329 285 228 in 79 2436 (2) 61 82 145 191 258 271 297 268 201 144 67 45 2030 (3) 27 40 71 105 179 204 226 226 145 74 39 20 1716 51
