Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.223 Derült, borult és ködös napok

A derült és borult napok havonkénti átlagos számát és a borultságnak a felhőzet évi járását jól jellemző havi (évi) átlagértékeit a 4. táblázatban mutatjuk be.

A ködös napok havi és évi átlagos számát a har sonló éghajlati fekvésű Nyíregyháza adatai alapján az 5. táblázatban ismertetjük.

A derült és borult napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték.

4. táblázat

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3) Debrecenben

I.

1 uIII.

IV.

V.

VI.

1 VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Évi

(1)

3

4

5

4

5

5

6

8

7

7

5

2

6i

(2)

13

11

9

8

6

5

4

3

5

8

12

16

100

(3)

66

63

58

57

52

54

47

44

47

54

66

73

57

5. táblázat

A ködös napok átlagos száma Nyíregyházán

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. 1

IX.

X.

XI.

XII.

Évi

6

5

2

1

<1

<1

< 1

<1

1

4

6

7

35

2.23 LÉGNYOMÁS, SZÉL

2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,4—762,6 Hgmm közötti. Értéke északkelet felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti.

A légnyomás átlagértékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt.

A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus szamára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő.

2.232 Szelek

A légnyomásképnek és a Kárpátok módosító hatásának megfelelően területünkön északi, északkeleti az uralkodó szélirány. Az északnyugati szélnek nyáron átmenetileg jelentkező fölényét a nyári monszunnak tulajdonítják.

Különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja a Kárpátok eltérítő hatása. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek évi átlagban 22,6%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s- ot is. Tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak. Az észlelt összes és 3 Beaufort foknál erősebb szelek előfordulási gyakoriságát szélirányok szerinti csoportosításban a 6. táblázat, továbbá az 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti.

6. táblázat

Az összes (1) és a 3 Beaufort-foknál erősebb (2) szelek előfordulásának %-os gyakorisága, Debrecen

I É I ÉK I K [ DK I D DNy I Ny j ÉNy j ^"d 1 2

(1) 12,1 17,4 10,9 5,6 15,1 11,4 8,0 4,5 18,6

(2) 4,5 25,9 7,9 2,4 17,1 14,9 8,7 4,5 —

A szélerősség évközi változását a 6/a táblázattal jellemezzük. A táblázatból szembetűnő a nyári monszun hatása, másrészt a szélerősség tavaszi megélénkülése és őszi minimuma is megállapítható.

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepiek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos.

Az átlagos szélerősségek Beaufort fokokban

6/a. táblázat

Debrecen (1931—40)

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

1 VIII.

1 IX.

X.

XI.

XII.

Évi

1,9

1,9

2Д

2,1

2,0

2,1

1,9

1,9

1,8

2,0

2,0

1,9

1,9

52