Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

bányavíz mennyiségéi is, hogy megállapíthassák a bányavíz és a csapadék közti összefüggést, a kő­zeteken áthaladó víz sebességét, a kiegyenlítődés és késleltetés mértékét. Az értékes adatokat ígérő vizsgálatokat a kezdeti lendület után sajnos nem folytatták. Így a kutatás kezdeti stádiumában felállított, a vízifajták eredetére és utánpótlódására vonatkozó elméletek és számítások bizonytalanságuk miatt alkalmatlanok voltak a mélységi vízzel való meny- nyiségi gazdálkodásra, bár egyes szakemberek (Ló- czy Lajos) igen hamar felismerték ennek fontos­ságát. A mélységi víztermelés iránt akkor élénkült meg az érdeklődés, mikor kiderült, hogy a ma­gyar medencék kútjainak hozama, illetve nyomása csökkent, ami, legalábbis részben, a vízkészlet­csökkenés számlájára volt Írandó. Hosszan sorolhatnánk azokat a területeket, ahol a víz nyugalmi szintje süllyedt, a kutak víz­hozama csökkent. Mindez főként a mélységi víz- utánpótlódás ismeretének hiányából adódott. Volt ugyan törvény a vízpazarlás megakadályozására, de nagyon sokszor nem lehetett sem azt megálla­pítani, hogy hol kezdődik a pazarlás, sem pedig a törvényt végrehajtani. Különösen szembetűnő ez a jelenség egyes zárt medencékben. (A Fővárosi Vízművek cinkotai telepén pl. az 1950-es években a miocén víztartóra telepített kutak az eredetileg kivehető vízmennyiségnek már csak alig a felét adják.) A mélységi vízkutatás problémáinak megoldása érdekében a geológiai és hidrogeológiai viszonyok átlagolása alapján tájegységekre bontották az or­szágot (lásd a 2.44 pontban). Ezután megkísérelték az utánpótlással rendelkező területek és rétegek szétválasztását. Az utánpótlódási lehetőségek kér­désével számos szakember foglalkozott. A kutatással együtt megindult a rétegvízadatok statisztikai feldolgozása is. Az ország mélyfúrású kútjainak jellemző adatait az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat vette, majd dolgozta fel; az adat- gyűjtemény rövidesen kiadvány alakjában is meg­jelenik. Igen jelentős eredmény a Magyar Állami Föld­tani Intézetben elkészült „Magyarország Hidro­geológiai Atlasza” c. kiadvány megjelenése is. A térképek és tanulmányok sorozatából álló kiváló munka anyagából a magyar medencék és hegy­vidékek vízföldtani viszonyait (vízszolgáltató ré- tegösszleteit) ábrázoló térképek mellett ki kell emelnünk az ártézi vizek nyomás- és áramlási vi­szonyait és az ártézi vizet szolgáltató rétegössz­letek vízhozamát tájegységenkénti és mélységkö- zönkénti bontásban közlő térképeket, melyek ösz- szjefoglalják az eddigi kutatások eredményeit, s így szükségesek mind a mélységi vízkészlet becslésé­hez, mind pedig a későbbi kutatómunkához. Az Atlasz Magyarország hévízfeltárási lehetőségeit is ábrázolja. A Magyar Tudományos Akadémia és a tudomá­nyos egyesületek néhány munkabizottsága is fog­lalkozik a vízkészlet, és így a mélységi vízkészlet meghatározásával, ill. a fogalmi és módszertani kérdések tisztázásával. Az Országos Földtani Fő­igazgatóság, hasonlóképpen a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet e célból külön csoport felállítását is elhatározta. 1.222 Irodalmi áttekintés A felszíni és felszínalatti vízkészletek feltárásá­ról — Németh Endre: „Hidrológia és hidrometria” c. alapvető tankönyvén kívül — összefoglaló mű­vek még nem jelentek meg, a szerteágazó téma egyes részleteit más-más oldalról megvilágító szak- dolgozatok sokasága viszont lehetetlenné teszi a rendkívül gazdag anyag teljes felsorolását, ezért e témakörhöz nem adunk irodalmi összeállítást. Utalunk viszont a magyar szerzők bel- és külföldön megjelent szakirodaimának bibliográfiai adatait felsoroló Hidrológiai Bibliográfia köteteire (1955., 1961. és 1962.), továbbá a nyomtatásban meg nem jelent, hazai gyakor­lati célú kutatásokról és tanulmányokról áttekin­tést adó „Hidrológiai kutatások számbavétele” c. VITUKI-kiadványra (1962.). Az alábbiakban ezért csupán néhány szakfolyó­iratot és kiadványt sorolunk fel: MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közle­ményei, VITUKI kiadványok, különösen Vízrajzi Évkönyv (sorozat) Magyarország Hidrológiai Atlasza I. Folyóink vízgyűjtőterülete (sorozat) II. Hidrometeoroiógiai adatok (sorozat) III. Folyóink vízjárása (sorozat) Magyarország vízkészlete (sorozat) Beszámoló (sorozat) Tanulmányok és Kutatási Eredmények (soro­zat) Vízügyi Közlemények Hidrológiai Közlöny M. Áll. Földtani Intézet kiadványai, köztük Ma­gyarország Hidrogeológiai Atlasza. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom